Református Kollégium, Kolozsvár, 1895

— 54 —

nagy-enyedi elmeművelőinek nyomtatott mutatványával a közönség előtt is megjelent.

Például állott előttük a bécsi magyar testőrség kebeléből kiindult mozgalom, mely 1772 óta Bessenyei György vezetése alatt, egy sereg lelkes irót nevelt. Középiskoláink tanítási nyelve még ekkor teljesen latin lóvén, ifjaink a magyar nyelv és irodalom tanulása tekintetében önerejükre voltak utalva. Elmaradottságuk érzete ösztönözte, hogy a nemzeti képzés hiányát önerejükön pótolják.

Határozottabb alakot ölt ez a munkásság, mikor az 1825-iki országgyűlés a nemzeti nagy reform-korszakot megnyitotta Pozsonyban, november 3-ikán, Nagy Pál ismeretes felszólalásával. Az iskolák és tanítás ügye volt napirenden; a szónok hevesen fakadt ki a nemzeti nyelv és nevelés elhanyagolása miatt s egy nyelv-mivelő társaság felállítását sürgette Ekkor tette gróf Széchenyi István nagy alapítványát, az 1830-ban megnyílt Magyar Tudományos Akadémia alapjára.

Kapcsolatban ezen társadalmi mozgalommal, melyet Széchenyi indított, kezdetét vette középiskoláink magyarosodása előbb a protestánsoknál, aztán a katholikusoknál.

Erdélyben és itt legközelebbről, a mi ref. felekezeti kollégiumainkban, 1836-tól kezdve tanítják a felsőbb osztályos tanulókat is magyar nyelven. Innen kezdve számíthatjuk iskolai önképző köreink keletkezését s a mostanihoz hasonló körben mozgó munkásságát.

— Legrégibb hiteles emlék, melyet kollégiumunk ifjúságának önkópzőköri munkásságáról feljegyezve találtam, az „Ag- lája“ ez. zseb könyv nyomtatásban megjelent négy kötete, u. m.:

1- ső kötet, 1829. 144, lap „egy ifjú egyesülettől“.

2- ik kötet, 1830. 174 lap, kiadta Kelemen János, a kolozsvári ref. kollégium könyvtárnokja.“

3- ik kötet, 1830. kiadta ugyanaz, 136 lap; végre

4- ik kötet, 1831. 160 lap

Az első kötetben Méhes Sámuel professor következő ajánló sorokat irta:

„Az 1827-ik esztendőben a kolozsvári ref. kollégiumban tanuló Kelemen János s ennek példájára több tanuló társai, a