Református Kollégium, Kolozsvár, 1894
131 — nak, de a megfelelő összeg hiánya, a hely szűk volta miatt, mostariig húzódott, a mikor reményeink ébredezni kezdtek, hogy lesznek új tantermeink s ezek közül egyiket fölhasználhatjuk a philologiai muzeum számára. Fölvettünk tehát a költségelőirányzatba 200 frt évi átalányt, melyből lassanként megszerezhetjük a gyűjtemény anyagát, hogy legyen mit elhelyeznünk az új épületben. Munkálkodásunk köréből fölhozom azt is, hogy tanári testületünk, mint az erdélyi ref. tanárok özvegy-árvái segélyalapjának kezelője, több rendbeli tanácskozást folytatott a segélyalap további fenntartása, vagy felosztása ügyében. Végül a felosztás mellett nyilatkozott Javaslatunkat, az erdélyi ref. tanárok szászvárosi értekezlete, elvileg elfogadta s a részletek kidolgozásával a kolozsvári tanári kart bízta meg. A fennebb említett adatokból kitűnik, hogy intézetünk népessége nagyobb volt a megelőző évieknél. A sokszor fenyegetett szükség beállott. Mihelyt fölhúztuk a sorompót, az rnnal 102 tanuló tolult az első osztályba. Párhuzmossá kellett tennünk. Más boldogabb országban, vagy más intézetben nem okoz zavart a párhuzamos osztály; mert vagy az állam, vagy a tanulók tandíja fedezi legalább a szükségessé vált tanorők javadalmát. Nálunk egyik sem fordulhat elő, mert az államtól még nem kértünk segélyt, szegénv növendékeink pedig még a csekély tandíjat is alig bírják fizetni. Ez az oka, hogy az órák nagyobb számát, csekély tiszteletdíj mellett tanáraink vállalták el. — Tettünk egy tanulságos kísérletet, a szükségtől kényszerítve s még jobban meggyőződtünk, hogy mily kevesen vagyunk. A rendes tanulmányokban való előmenetel színvonala megegyezik a múlt. évivel. A rendkívüli tárgyak iránt való érdeklődés valamivel nagyobb, mint a megelőző évben. Fran- czia nyelvet tanult 19, rendkívüli rajzot 33, műénekot 48, zenét 11, gyorsírást 17 vívást 20 tanuló. Megfelelő érdeklődést tanúsított a felsőbb osztályok ifjúsága az ünkópzőköri működés iránt is, melyről tanúskodik a titkár részletes jelentése. Megünnepelte az 1848-iki eszméket márcz. 15-én; díszgyűlést és ünnepélyt rendezett Gyulai Pál 9*
