Református Kollégium, Kolozsvár, 1893
— 6 — í-osszalás tőletek függ polgártársaim; ezt csak ti adhatjátok; de egyet magam adok magamnak s ezt senki tőlem el nem veheti s ez a lelkiismeret tisztasága s azon önérzet, hogy szennyes érdek nem vezetett, meggyőződésem nem volt eladó és sem a hatalmasok komor tekintete, sem polgártársaim heve meg nem tántorított. Isten tartsa meg a királyt! Isten óvja meg a nemzetet minden gonosztól! de ha elkövetkeznének a viszontagság napjai, melyekben szükség lenne férfiakra, kik tegyenek és áldozzanak, mit ember tehet, ember áldozhat, szabad legyen ismételnem egykor nehéz napok súlya után, egy díszes körben tett nyilatkozatomat; hogy tartozásom és hálám érzetében felejteni fogom erőtlenségemet. — ez érzet óriássá feszítendi bennem a törpe erőt s én, ki egyike vagyok a leggyengébbeknek, versenyre kelendek a legerősebbekkel, nem hírért, nem jutalomért, nem dicsőségért, hanem versenyre tettben, versenyre áldozatban a közjóért. S most Isten velünk!“ E búcsú után megint kevés ideig pihent Kossuth Lajos. Barátai addig buzdíták, mig kérvényt nyújtott be a kormányhoz egy új lap kiadására engedélyt nyerni. Nem sikerült. Ezután tevékenységének új tért keresett és talált. „Ekkor kezdődött országszerte az agilatió a a védegyletek alakítása mellett. Kimondták a védegylet élén álló hazafiak, hogy a fényűzés minden más országban áldás, de a magyaroknak átok; átok azért, mert innen külföldre szívódik azáltal a pénz, mig más iparüző országokban a gazdagok jövedelmük fölöslegét az iparos hazafiak kezébe adják s ez által az ipart és szorgalmat előmozdítva, a mesterségek tökéletesítésére és a belfo- gyasztás szaporítására nemcsak hathatós eszközt, de egyúttal a pénzforgalom elszélesztésére alkalmat is szolgáltatnak. A védegylet minden egyes tagja becsületszavával kötelezte magát, hogy hazánkban kapható kelmén kívül egyebet nem vesz, nem használ, nem visel.“ Ennek a védegyletnek szentelte Kossuth idejét, nagy lelke erejét, hogy Magyarországot felszabadítsa Ausztria kiszipolyozó vámpolitikája, ipari felsősége alól. A védegylet 1844. okt. 6 án alakult meg. Az elnökséget Batthyány Kázmér gróf, az igazgatói lisztet Kossuth Lajos nyerte el. A hazai ipar olyan gyors lendületet nyert a védegylet szárnyai alatt, hogy az 1846. augusztusban rendezett kiállítás meg az ellenfeleket is lefegyverezte, elismerésre kényszerítette.
