Református Kollégium, Kolozsvár, 1890
— 43 — 7. Ezekhez járul 40 nemeslelkü no áldozata 218 ebéddel, melyből naponként 30 szegény tanuló részesült. Fogadják e szegény gyermekek forró háláját s elöljáróságunk legszivesebb köszönetét megbecsülhetetlen áldozataikért 8. A szegény tanulók számára fenntartott iskolai kézikönyvek tárából könyvet kapott 56 tanuló, összesen 212 drbot. Intézetünk szervezetéből kifolyólag magántanítás díjából élvezett az ifjúság .....................4152 frt. — kr. 4 magántanító kapott reggelit, 13 ebédet, 4 vacsorát, 2 kosztot és szállást 9 kosztot A három nagy ünnepi legatióba bocsátott ifjak kezéhez befolyt összesen .......................... 1405 frt. 55 kr. 5 557 frt. 55 kr. Ehhez adva, a kegykoszt értékét nem számítva, a fennebb kimutatott jutalmakat, segélyeket 4235 frt. 71 kr. ifjúságunk élvezett ez évben össesen: .... 9793 frt 26 kr. A nagyérdemű közönség a fennebb említett áldozatokon kivíil más alapítványainkat is támogatja. Az adományok összege: Kórház alapunk javára.......................................10 frt. 90 kr Szegény „ „ ...............................49 frt. 42 kr. Tanár-özvegyi alapunk javára...............................68 frt. 20 kr. T anár nyugdíj alapunk „ 39 frt. — kr. Összesen: 467 frt. 52 kr. De tanári testületünk sem maradt el áldozat tekintetében a nagyérdemű közönségtől; magától vonta meg filléreit, midőn a vizsgálatok díjait, összesen 524 frtot szolgáltatott be ez év folytán az özvegyi és tanári nyugdíj-alapba — így, közös erővel biztosítjuk intézetünket, hogy a kor színvonalán fennmaradhasson s kiérdemelt jó hírnevét megőrizhesse. A gondviselés őrködik fölöttünk. Ennek tudatában hiszem és remélem, hogy az ifjúság nagy része felfogta, megértette mindazt, a mi jó, nemes és lélekemelő. Midőn az 1890—91. iskolai évet bezárom, egyúttal ismételve fejezem ki azon reményemet, hogy az ifjúság a mit jót megtanult., hallott és tapasztalt tanáraitól, később az élet viszontagságai között, fokozott mértékben fogja, gyakorolni.