Református Kollégium, Kolozsvár, 1890

■p? Földrajz Eltauíttatott a »Magyar birodalom» és «Osztrák birodalom» és Dalmatia, Bosznia és Herczegovina földrajza, tekintettel a te'mészeti viszonyokra, s főbb vonásokban a politikaiakra is. Fölhasználtattak az 1890. évi népszámlás eredményei is. Térkép rajzolás. Kézikönyv: Laki Dániel «Földrajz a gymnasiumok számára» Bpest 1888. Heti 3 órán tanította Székelj/ Ödön, gyak. tanár. Számtan. A négy alapművelet nevezett és nevezetlen egész számokkal és tizedes törtekkel. Tizedes törtek és közönséges törtek részletes ismerete és a műveletek gyakorlása Írásban és szóval. Minden szakasznál házi és iskolai dol­gozatok. Kk. Mocnik-Schmidt: Számtan Hetenkint 4 órán tanította Dr. Sárkány Lajos Mértanirajz A test, sik, vonal és pont meghatározása Az egyenesek iránya és viszonyos fekvése. A szög keletkezése, nagysága és mérése. A szögpá­rok. A négyszögök, háromszögök, szabályos hat- és nyolczszög. A kör, szabályos osztása. A sokszög a körben. A megismertetett idomokból álló sikdiszitmények rajzolása. Kerület és terület ki-zámitása. Kk. Landau-Wohlrab: Kajzoló geome­tria I. fűz. Hetenként 3 órán tanította Graf Jakab. Ének. A hangjegyek keletkezése és leírása. Az alaphangok, egész, fél, negyed, nyolczad és tizenhatod hangjegyek ismertetése és olvasása Ugyanily értékű szünetjegyek ismertetése. Az ütemek, 6 hangnem és a szinezöjegyek ismertetése. Heti két órán tanította Gáspár Gyula. II. osztály. Vallás. Az újszövetségi iratok ismertetése, bibliaolvasással kapcsolatban. A szentföld földrajza. A zsidók polgári és társadalmi viszonyainak rövid ismer­tetése Tankönyv: Bocsor Lajos «Biblia ismertetés a szentföld rajzával.» Heti 2 órán tanította Bartha Lajos. Magyar nyelv. Az igék fogalma és jelentése Igemódok ; az ige szám- és személyviszonya ; az igék névalakja; igető, igeragozás; személytelen és hiányos igék. Határozók, kötőszók, indulatszók Szóalkotástan, névképzők, igeképzők; szóösz- szetétel. Összetett mondat; mellé- és alárendelt mondat. Versek értelmes elmon­dása és olvasás. írásbeli dolgozatok két hetenként, u. in. A helyesírásról (diktálás után); Árokháti Lőrincz, Tompa után fogalmazva; A róka és gólya, elbeszélés ut. fogalmazva; Az igék névi alakjai, helyesírási gyak. A hólyag, szalmaszál és tüzes üszők, elbeszélés ut. fogaim. Föladványok a mondatok összevonására és kibővitésére; Az igék használata, helyesírási gyak. Független mondatok kikere­sése az összetett mondatokból; Á hazug, elbeszélés ut. fogalmazva. Tankönyv.- Magyar nyelvtan a középiskolák számára. Irta: Bodnár Zsigmond és a Bodnár­féle Olvasókönyv. Hatodik kiadás. Hetenként 4 órán tanította: Dr. Csernátoni Gyula. Latin nyelv. Az I. gymn. osztály tananyagának ismétlése A névragozá­sok szabálytalan alakjai. Szorzó és osztó számnevek. Az I—IV. igeragozás szen­vedő alakban Az álszenvedő, rendetlen, hiányos és személytelen igék Körülirt igeragozás. Határozók, elöljárók, kötőszók. — A mo dat részei, egyszerű és összetett mondat. 8 olvasmány könyvnélküt. Hetenként egy Írásbeli dolgozat, u. m. I. II. IV. V XIII. XIV. számú dolgozatok a nyelvtannal kapcsolatos mondatok összefüggés nélkül III. A földmives és gólya. VI. Euripides. VII. A tekenős béka és közönséges béka. Vili. A róka és a gólya IX. Piso és szolgája. X. XI. XII XV. XVI. XVII. XVIII. és XIX. Ex história Romanorum. XX Nagy Sándor és Aristoteles XXI. A jós. XXII. Dareus és a scythák. Összesen: 22.

Next

/
Thumbnails
Contents