Református Kollégium, Kolozsvár, 1889

- 62 ­egy évben is kevesebb adassák, mint a mennyit én nyertem akkor, mikor legtöbbet kaptam: ide zárok 1000— ezer irtot, azon kérés­sel, hogy abból alapítványt méltóztassék csinálni, melynek kamata mindig azon legjobb tanulónak adandó, az évi zárünnepély alkal­mával. ki az érettségi vizsgát letéve, a kolozsvári egyetemen foly­tatja tanulmányait, miről az egyetem hivatalból értesítendő. A sze­génység és az anyaintézet kebelében való nevelkedés időtartamának hosszúsága arányában részesítendő az illető előnyben. Minthogy azonban a folyó évben alapítványi tőkém kamatát már élvezni nem lehetne, tisztelettel mellékelek még 50 frtot, hogy az e hó junius 24-én tartandó zárünnepélyen adassák ki az említett módon és fel­tételek között.“ íme, a szépen és nemesen gondolkozó lélek példaadó meg­nyilatkozása. Magyarázat nem kell hozzá. A nemeslelkü alapítónak legmelegebb köszönetünkkel tartozunk s én ezt a nyilvánosság előtt, elöljáróságunk és tanári karunk nevében, a legszívesebb készséggel teljesítem. Iskolai évünknek gyönyörű záradéka ez. Felkiáltó szó az élő és jövendő nemzedékekhez, hogy a magyar nemzet elhaladásának alapját ily módon rakjuk le. Ezek után az 1889 —90. iskolai évet bezárom ÍK-

Next

/
Thumbnails
Contents