Református Kollégium, Kolozsvár, 1888
34 Mennyiségtan. Algebra: a másodfokú egyenletek, a magasabb fokú egyenletek a számtani sorok, a mértani sorok, a kamatos-kamat számítás. K. k. Mocnik-K'amarik-Vagner: Algebra £>. kiadás. Geometria: Sík-báromszögtan és testmértan. Mocnik-Klamarik-Wagner: Geometria 3 kiadás Hetenként 3 órán tanította Szat hm ári Ákos. Természettan: A természettan bevezető fogalmainak tárgyalása után: a szilárd-, cseppfolyó- és gázalaku testek staticaja és dynamikája; hangtan, fénytan. K. k. Abt Antal: Physika 6. kiad. Hetenként 4 órán tanította S z a th m á ri Ákos. Philos. Propaedeutika. Tájékozás a tudományok előállása, felosztása és összefüggése felől A psychologia helye a tudományok közt: a psycholo- gia fogalma s módszere. Az idegrendszer psycho-physilai viszonyai. Az elemi érzetek, minőségük, hatályosságuk. Az érzékingerek természete, érzethangulat, szervérzetek és érzéki érzelmek. A képzetek keletkezése, felosztása. Érzéki képzetek, emlékezeti és phantasiai képzetek. Az emlékezet és a phantasa mibenléte s működése. Összetett képzetek, közképek. Az értelmi megismerés : abstractio és reflexió; a fogalom; Ítélés s következtetés. A tudat és az öntudat Reproductio. Az érzelmek általában s különösen az értelmi érzelmek keletkezése s osztályozása; a kedély fogalma. Kedélymozgalmak Mozgástünemények s különösen az önkénytes mozgás jelenségeinek, nevezetesen az akarat, elhatározás és beszámít- hatósíg fogalmainak kifejtése. Kézikönyv: Parádi Kálmán, Phyziologiai lélektan, Kolozsvár, 1887. Hetenként 2 órán tanította Parádi Kálm á n. VIII osztály. Egyháztört én elem. Kézikönyv: A magyarországi protestáns egyház történelme Irta Farkas József, Budapest, 1881. Heti 2 órán tanította Dr. Török István. Latinnyelv és irodalom. Tacitus Analesének első könyve részben fordítva tárgyi és stilusmagyarázatokkal, részben cursiv olvasva. Tacitus irodalomtörténeti méltatása Horatius satiraiból I 1, 2, 5, s az Ars poeticából ,sze- melvények. A római satira és történelme. Horatius epistoláinak méltatása. írásbeli dolgozatok. Heti 4 órán tanította Balogh Károly. Görög nyelv és irodai ont. Homérosz, Iliász I. és IX. 1—605; Ksze- nofón »Nevezetességek« czímű művéből I. könyv. 1 fejezet 1 - 20 ; 2 fejezet 1—18, 49—55; 62—64. Két hetenként írásbeli dolgozat. Heti 5 órán tanította G e r é b Márton. Magyar irodalom. Irodalom történet, Beöthy Zsolt szerint: a nyelvújításon Révai, Kazinczy korán kezdve a jelenkorig. Hetenként 3 órán tanította Szabó Sámuel. Német irodalom. A német irodalom átmeneti, klasszikái és legújabb korszakainak vázlatos ismertetése, különös tekintettel a Goethe és Schiller működésére; kiterjeszkedvén az életrajzon és mutatvány: kon kívül különösen azon irodalmi és művelődéstörténeti jelenségekre, melyek az akkori szellemre befolyással voltak s a korszakot jellemzik. Egész terjedelmében tárgyaltatott Goethe „Götz von Berlichingen • czimü drámája Két hetenkint egy írásbeli dolgozat. Hetenként 2 órán tanította Dr. Csernátoni Gyula. Történelem. Hazai történelem az alkotmány fejlődésének isme: tetősével 1867-ig. Kézikönyv: Magyarország oknyomozó történelme. Irta dr. Ríbáry Fe- rencz. 5. kiad. Budapest, 1887. Heti 3 órán tanította Dr. Török István.
