Református Kollégium, Kolozsvár, 1887
6 A nagy könyvtárban Szabó Sámuel könyvtárnok mutatta meg ő Felségének a könyvtár érdekes hungaricumait, az Apáczai Albumot, Apafii Mihályné — Bornemisza Anna — kéziratban levő szakács- könyvét és az I. Ferencz császár és király látogatására emlékeztető jelvényt, melyet látható örömmel tekintett meg ő Felsége. A könyvek számát, tartalmát illető kérdésekre részben a könyvtárnok, részben a jelen volt Szász Domokos püspök úr adott felvilágosítást. Visszatérése alkalmával, a vezető álgond nők kérésére, teljes készséggel irta be nevét ő Felsége az ezen czélra készített emlékkönyvbe. Künn a folyosón a két sorban álló tanárok közül Geréb Márton, Graf Jakab és dr. Sárkány Lajostól kérdezte meg, hogy mit tanítanak. Az utóbbitól azt is megtudakolta, hol tanult. Midőn a kérdezett azt feleié, hogy Berlinben, ő Felsége németül fejezte ki reményét, hogy bizonyára németül is beszél dr. Sárkány, ki igenlő válasza mellett azt is jelezte, hogy cs. k. tartalékos hadnagy. A természetrajzi múzeumot nehány szóval Parádi Kálmán múzeumi őr mutatta be, jelezvén az egyes szekrényekről, hogy „ez általános ásványgyüjtemény, ez specialis erdélyi ásvány gyűjtemény.“ Bemutattatott a tanulók által gyűjtött Kolozsvár-vidéki rovargyüjte- mény is, melynek megtekintése után ő Felsége elegendőnek nyilatkoztatta e gyűjteményt a gymnasium czéljaira. A természettani muzeum áttekintése gyorsan folyt le. Szathmári Ákos azon kérdésre adott felvilágosítást, hogy mekkora összeg for- díttatik a gyűjtemény gyarapítására. Ó Felsége erre kijelenté, hogy ily gyarapítás mellett a gymnasium czéljainak megfelelő gyűjteményt lehet fenntartani. Végül a természettudományi tantermet és az iskolai istentisztelet helyéül szolgáló „nagytermet“ is megtekintvén, az ifjúság riadó éljenzése között tért vissza ő Felsége. Eltávozása előtt kifejezte, hogy a kollégium szépen elkészült ez alkalomra. íme, ez a legmagasabb látogatás rövidbe foglalt leírása. Egy kedves emlékkel gazdagabbak vagyunk. Reményeink bő forrásából azt a bitet merítjük, hogy nem fognak ismét századok elmúlni, a mig intézetünket újból meglátogatja a koronás magyar király. E hit csalja ki szivünkből ajkainkra meleg ragaszkodásunk igazi kifejezését: Éljen a koronás magyar király I. Ferencz József ő Felsége! — „Addig éljen, míg a honnak ól!“ * * ■X-
