Református Kollégium, Kolozsvár, 1887
III. A tanítás anyaga. A) A főgymnasiumban. I. osztály. V a 11 á s. Az ó-szövetségi könyvek ismertetése, biblia-olvastatással kapcsolatosan. A zsidók viszonya a meghódított és a szomszéd nemzetekhez. Bocsor Lajos „Biblia-ismertetés“ ez. kézikönyve szerint, hetenként 2 órán tanította Csömör István. Magyar nyelv. A mondatok rövid ismertetése. Hangtan és szótan. Szóalaktan. Tárgynév, nevező és a szótő. A ragok felosztása. A nevek birtok- viszonya és ragozása. Összetett szó ragozása. Melléknév. Számnevek. Névmások. Az igék fogalma és felosztása röviden. írásbeli dolgozatok hetenként egyszer. Versek értelmes elmondása és olvasás. Tankönyv: „Magyar nyelvtan a középiskolák számára" Irta Bodnár Zsigmond Budapest, 1882. 6-ik kiadás. Bodnár Zsigmond Olvasókönyv. Hetenként 4 órán tanította Dr. C 8 e r n á t o n i Gyula. Latin nyelv. Olvasás, szótagok mennyisége és elválasztása, hangsúly. Egyszerű tőmondatok, egyszerű bővített mondatok és ezek alapján a casusok fogalma. Főnevek és melléknevek ragozása az eltérések kivételével; melléknevek fokozása; határozók alkotása; tő- és rends/.ámnevek, névmások; „sum“ ige s a négy rendes igeragozás activuma; az olvasmányok alapján a gyakrabban előforduló praepositbik. Kézikönyv: Schultz-Dávid: „Latin nyelvtan“ s „Latin olvasó- és gyakorlókönyv (Budapest, 1887.). Hetenként egy irásdolgozat. Heti 7 órán tanította Balogh Károly. Földrajz A magyar királyság és Ausztria földrajza, tekintettel a természeti viszonyokra. Térképrajzolás. Kézikönyv: Laky D. „Földrajz a gyinna- siumok számára.“ Budapest, 1886. Heti 3 órán tanította Csömör István. Mennyiségtan. A négy első' számtani mivelet egynevü és különnevü számokkal fejben és Írásban. Nevezett számok összevonása és szétbontása Ugyanazon műveletek tizedes törtekkel. Oszthatóság. Műveletek törtekkel A méter- mérték-rendszer. 2 hetenként Írásbeli dolgozatok s a műveletek folytonos gyakorlata Írásban. K. k. Mocnik-Schmidt számtan. Hetenként 4 órán tanította Dr. Sárkány Lajos. Mértani rajz. A test, sík, vonal és pont meghatározása. A vonalok, szögök, szögpárok, a négyszögek, háromszögek, szabályos hat- és nyolezszög. A