Református Kollégium, Kolozsvár, 1886
76 A tanári kar magáévá tevén a bírálók véleményét, a kitűzött 20 írt. pályadíjt az előre és az emlékezzünk régiekről jeligéjű pályaművek között egyenlően megosztatni határozza. A jeligés levélkékből Fekete Béla VlII-dik oszt., mint az előre jeligéjű és Kram per a János Vl-ik o., mint az „emlékezzünk régiekről“ jeligéjű művek szerzői tűntek ki. Latin irodalom. A latin irodalmi ezen pályázati tételre: „Vergilius pásztori költeményeinek tartalmi és szépkori méltatása“ érkezett egy pályamunka. Jeligéje: „Finis coronat opus.“ A kitűzött pályadíj volt, főtiszteletű Szász# Domokos püspök űr ő méltósága ajándékából 4 darab magyar arany. A szerző 43 lapra terjedő pályamunkájában négy szakaszban igyekszik a kérdést megfejteni. A bevezetésben ezen tételből „Tempus fugit, venit mors“ indulva ki, igen helyesen elmélkedve hozza ki, hogy minden, a mi emberi és földi, elenyészik, megsemmisül, csak a szellem és a szellemnek alkotásai maradnak meg- örökre. Ezután (a Il-ik szakaszban) áttér szerző Vergilius életének, költői egyéniségének és szellemi alkotásainak méltatására. Meglehetős rövidséggel ismerteti a költő életviszonyait, de költői egyéniségéről keveset mond, e helyett a költő által Írott költészeti müveket sorolja fel (Bucolica, Georgina, Aeneis), a mi helyén lesz vala akkor, ha előbb a költő egyéniségét jobban kidomborította. A harmadik szakaszban a görög és római bucolica közötti viszonyról szól, párhuzamot vonva Theokritosz és Vergilius között. A negyedik szakaszban részletességgel Van előadva Göthe és Schiller véleménye arról, hogy a Vergilius bueolicáját miért tekinthetjük az igazi természeti költészet termékének. Mind az, mi e két utolsó szakaszban el van mondva helyes, habár a Gőthe és Schiller-féle nézet igen részletesen és hosz- szasan van tárgyalva és a szerzőnek alapos olvasottságáról és utánjárásáról tesz bizonyságot. És ha szerző mindezek után azt, a mit eddig előadott, bevezetésnek tekintve rendre veszi vala a bucolica egyes eclogáit és átolvasás után adja vala mindeniknek tartalmát és e mellett kimutatja bennök azon helyeket, melyek aesthetikailag kiválók, megragadok, akkor a kitűzött kérdésre minden irányban teljesen megfelelve derekas munkát végzett volna, de szerző sem tartalmát nem adja egyetlen egy eclogának sem, sem pedig széptani tekintetben nem ismerteti azokat s így a kérdésnek éppen lényeges részét hagyta megoldatlanul, s munkájával csak félmunkát végzett. A dolgozat irálya folyékony, érett; gondolat-menete világos, csak néha-néha érzik, hogy idegen müvek után irta dolgozatát szerző. Az elmondottak alapján, főleg mert a pályakérdés lényeges részét
