Református Kollégium, Kolozsvár, 1886

36

hogy a tanitó észrevenné. Az ily csalási törekvés azonban leggyakrabban felismerhető a másolási hibákból s a többi dolgozatokkal való összehasonlításból. Kétféle neme van az iskolai dolgozatnak, t.

i. vág}’ előre készülnek a tanulók a dolgozandó feladatra, vagy extemporalet Írnak. Az utóbbi esetben rendesen több kisebb feladatot diktál le a tanitó, melyeket a tanulók tetszés szerinti rendben dolgoznak ki, vagy egy tantételt kell fejtegetniük. Itt az van előnyben, a ki gyorsabban tud dolgozni, s néha a legjobb tanulók lassabban dolgoznak, mint a gyengébbek, ugyanannyi idő alatt kevesebbet képesek végezni, de előnyükre lehet számitní a helyes felfogást, megfontolt, csinos és rendes kidolgozást. Az iskolai dolgozatok javítására nézve ugyanazon elvek legyenek irányadók, melyeket fennebb, a házi dolgozatokra vonatkozólag, fejtegettem.

Csak főbb vonásaiban vázoltam itt a tanidók házi munkásságának fontosságát a mathematika tanulására nézve, jobban a részletekbe bocsátkozni, azt hiszem, elhibázott dolog volna; hiszen az ember, a tanitó mindig a körülmények befolyása alatt áll, s a viszonyok is annyira különbözők az egyes tanintézeteknél, az osztá lyokban, sőt még ugyanazon osztálynál is, különböző időkben, hogy részletes és a kivitelre vonatkozó szabályokat adni túlbuzgóság volna, s nem is vezetne kivánt eredményre. Némely osztályokban a legszigorúbb rendszabályok mellett sem fejthetjük ki az ösztönt a házi munkásságra, más tanítványoknál pedig egyszerű utasításokkal felébreszthetjük, vagy fenntarthatjuk a munkakedvet, s ezek a tanulók élvezhetik a munkásság áldásait, mert az élet legfőbb boldogsága az elégedettség s ennek forrása pedig a munkásság.

Nemes ifjúság! Kedves barátaira! Midőn fejtegetéseimben hozzátok szólottám, azt igyekeztem kimutatni, hogy tanitó és tanítvány közt folytonos és bizalmas érintkezésnek kell lenni. Mindnyájan egy czél felé törekszünk, ti arra, hogy a társadalomnak hasznos polgáraivá, a hazának munkás fiaivá fejlődhessetek, mi pedig czélőtok- hoz akarunk egy lépéssel közelebb vinni. Küzdelem, fáradság nélkül nem közelítitek meg a czélt, annál szebb és boldogitóbb, ha a gymnásiális pálya végén elégedetten s öntudattal tekinthettek vissza az élet hosszú htjából elvégzett első lépésre. Szüléitek bizalommal ruházták reánk, egy időre, a ti nevelésieket, s igy jövőtök kulcsát,