Református Kollégium, Kolozsvár, 1886
15 lett kezdenem. E végre jobb bevezetőt alig találhattam volna Arany János „A magyar nemzeti versidomról“ czimii híres értekezésénél, a melyet növendékem mint zeneértő, nagyon hamar meg is értett. Az ütemeken túl lévén, a népdalokból válogattam ki egy párt, melyekben a hang közvetlensége csakhamar meglep és hat s egyszersmind alkalom nyílik az erőteljesebb, zamatosabb kifejezések magyarázatára is. Főczélom itt is a nyelv megértése és megérzése volt, mert a ki egyszer valamely nyelvet tud és ért, a nemzetet s annak productumait is megszereti. Különösen figyelemmel voltam az oly szavakia, melyek igazán a kedély szüleményei lévén, mintegy oda simulnak az érzésekhez és gondolatokhoz, melyeket kifejezni vannak hivatva. Kiemeltem, hegy a jó költőnél mily nagy művészettel párosulnak a szavak a gondolattal és versalakkal egy oly harmóniává, mely lehetetlen, hogy az olvasó keblében is ne rezditse meg azon húrokat, melyek a költőt dalra ösztönözték. Egyik legszebb példa erre a „Regg és est“ czimü költemény Arany Jánostól. Az első 8 sor, hol a reggelt Írja le, minden izében kifejezi azon túláradó vidámságot és könnyed, játszi hangulatot, mely kedélyünkön reggel rendesen elömleni szokott. A szavakban az e és i hang uralkodik; s a vers-alak már az elején emelkedő. Az 5-ik sorban van a forduló pont: „S kiderül a vidék“... s a rákövetkező három mintegy a csapongásig kitörő vidorságot akarván kifejezni, szeszélyesen szökken odább: __ KJ _ KJ KJ — V-Z KJ _ kj S zíne | illata í hangja föl | éled KJ KJ _ KJ KJ _ Tova még j tova még V.-» — KJ Enyim . a nap j enyém | az é|let! Mily egészen más a költemény másik 8 sora, melyben a költő az esti bágyadtságot, megtörtségct rajzolja! A hangok közül túlnyomó az alhang; a szótagok közül pedig a hosszú. A négy első sor kifejezi a munkában kifáradt lélek egész lankadtságát s a túlfeszült képzelem rémképeit, melyeknek alkotásában az éj bizonytalan világa segitöleg működik közre. _ KJ — Ah az | est! _ _ __ W __ KJ Bágyad akkor i elme j test,
