Református Kollégium, Kolozsvár, 1883
1 m n| ....ihHi i »im ■ W ilde gépe kiválóan azért, nevezetes, mert átmenetet képez a magnetoeíectrikus gépektől a dynamoelectrikus gépekhez, melyek az electro-teclmika legbámulatra méltóbb, de egyszersmind leghasznosabb és legtöbb sikerrel kecsegtető alkotásai. A Wilde által készített, hidat Siemens használta fel először, Siemens mondotta ki a dynamo-elvet, s ez által addig nem is reméli helyet biztosított, a villamosságnak a practikus mechanikában. A dvnamo elv megértése czéljából gondoljunk egy olyan Pixii- féle gépet, melynek aczélmágnese electromágnessel van helyettesítve, s gondoljuk egyelőre, hogy valami utón és módon az induetorban áramok keletkeznek, s hogy ezeket egy commutator egy irány felé tereli. Ha a commutator által egyirányúvá tett áramokat mielőtt rendeltetésünk helyére jutnának megfelelő irányban az electromágnes drótján vezetjük át. s csak ez után vezetjük oda, hol fölhasználni szándékozunk, ekkor az electromágnes ereje a körülötte, futó áram által erősebbé válik: e gyarapodás folytán az induktor lágy vasára erősebben hat, ez erősebb mágnessé válik, erősebb áramot hoz létre. Az igy megerősödött áram a oomutatoron át ismét az electromág- neshe jut. ennek erejét, még inkább fokozza, minek következtében ez az induktorban oly módon, mint előbb emlitém — még erősebb áram keletkezésére szolgáltat okot. Első pillanatra úgy tűnik fel. hogy e gép az electromágnes és induktor kölcsönös hatása következtében végtelen erős áramot is létesíthet; ha azonban meggondoljuk, hogy az electromágnest körüliutó áram intensitása és az electromágnes ereje csupán szűk határok között mondhatók egyenes arányban állóknak, akkor azonnal belátjuk azt is, hogy ha a gép electroinágnessének tömege, alakja, anyaga és más körülmények által meghatározott erőssége maximum értékét elérte, akkor áramának erőssége is culminál. Ez röviden a dynamoelectrikus alapelv. melynek alkalmazhatóságát azonnal belátjuk. mihelyt felemlítem. még azt a körülményt is, mely a gépben az áram megindulását eszközli. Bárminő lágy vasból készült legyen is valamely electromágnes, ha egyszer elegendő erős áram futotta körül mágnességét akkor sem veszti el teljesen, ha az áram megszűnik reá hatni, vagy röviden mindig marad — jóllehet csekély — reama- nens mágnessége. Ez a csekély mágnesség az, mely az induktorra a Pixii-féle gép állandó mágnessé gyanánt — hatva, abban előbb v ■éhh
