Református Kollégium, Kolozsvár, 1883
33 távolságra vezetendő el, akkor is előnyös a villámosságközvetitései, jóllehet ezen esetben a szénmolekulák energiáját először hővé, aztán sorban mechanikai, villámos, és ismét mechanikai vagy hőbeli energiává kell transformálni az elérendő czél szerint. E több rendbeli transformálás által minden esetben kikerülhető azon nagymennyiségű anyag transportálása, melyhez a rendelkezésre álló potentiális energia kötve van. Bárminő legyen is azon erőforrás, melyet a természet közvetlenül nyújt, s bárminő legyen is az a czél, melyet ezen erőforrás segítségével elérni akarunk, az energia elvezetésének problémáját villamosság segítségével oldhatjuk meg ez idő szerint legczél- szerübben. Mielőtt a villámosságról, mint az energia felhalmozójáról szól- lanék, legyen szabad felemlítenem a villámos polarisatió — először Gautherot által észlelt - tüneményét. Valahányszor a villámáram chemiai bontást eszközöl, az eleetrodok közül az egyik mindannyiszor oxydalódik, a másik pedig renductiot szenved, s a mint a galvánáram hatása megszűnik, s az eleetrodok férni összeköttetésbe jő- nek, az általa módosított chemiai erők reaktiója folytán a polarisáló készülékben egy a bevezetett áram irányával ellentett irányú, de azzal egyirányúvá is tehető áram indul meg. A nélkül, hogy az ezen elven alapuló készülékek bővebb leírásába bocsátkoznám, — mit a rendelkezésemre álló idő sem enged meg — fölemlítem, hogy 1859 óta, mikor Plante az első használható ilyen készülékét szerkesztette, igen sok tökéletesítésen ment át, s hogy Faure 1882-ben már olyan polarisáló készülékkel, vagy röviden accumulatorral lépett föl. mely a bevezetett 6382100 klgrmtrnyi munkával aequivalens villámos energiából 3809000 klgrmtrnyi munkának megfelelő mennyiségűt visz- sza adott. E tény constatálása után lássuk azokat az előnyöket, melyeket a villamosság, mint az energia fölhalmozója nyújt. Említve volt már előbb, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrások munkaképessége a legtöbb esetben nem állandó; a vízesésekben alázuhanó viz quantu- ma az évszakok szerint, a szél erőssége mondhatni pillanatonkint változik, s ha valamely erőforrás egyenlő idő alatt mindig egyenlő mennyiségű energiát bocsátana is rendelkezésünkre, még akkor sem volna állandóvá tehető az erő productió és erőcomsumtió viszonya, mert ez utóbbi az év és nap különböző szakai szerint változik, már Kolozsv. ref. coll. ért. d
