Református Kollégium, Kolozsvár, 1883

29 radványa — a nap energiáját tartja magában elrejtve, mely azonnal, mint aktuális energia lép fel, mihelyt kellő viszonyok közzé jut. A gőz- vagy caloricus-gépek által végzett munka a nap közve­tett munkája. A nap energiát kölcsönzött a szénnek, a szén elégve ezt mint hőbeli energiát adja vissza, a hő, a viz, illetőleg a gáz molekulákat hozza mozgásba, ennek következménye aztán a gőz, s ennek illetve a felhevitett gáznak feszitő ereje, mely a gőz, illetőleg gázgépek mozgató erejét képezi. Az említett erőforrásokhoz hasonlók nagy mennyiségben állanak rendelkezésünkre és első pillanatra tol sem tűnik azon nagy hátrány, mely ezen erőforrások mindenikével közös. Azon őzéi szerint, melyet ezen erőforrások segítségével elérni akarunk, s azon hely és idő szerint a hol illetőleg a mikor az erő­forrás energiáját kiaknázni óhajtjuk, igen gyakran szükséges a kész­letben levő. a természet által közvetlenül nyújtott energiát vagy transformálni vagy elvezetni, vagy mindkét miveletnek egyszerre vetni alá. Az energia elvezetésének eddig egyetlen praktikus módját, a mechanikai elvezetést ismerjük: ilyen a végtelen szijak. a fogaskere­kek. az emelők stb. által való erőátvitel; ha azonban tekintetbe vesz- szük azon távolságokat, melyekre e módon a mozgásbeli energia átvihető, s ha tekintetbe veszszük azt, hogy az ily módon átvitt ener­gia szükségeink sokféleségéhez viszonyítva, mily kevés esetben alkal­mazható közvetlenül, akkor be kell látnunk, hogy az erőforrásoknak erővezetés által való fölhasználása kezdetleges stádiumban van. Még inkább kitűnik ez akkor, ha a dolog oekonomiai oldalát véve figye­lembe fölvetjük a kérdést: vájjon az energia átvivésének ezt a mód­ját, minő távolságokban fekvő határok közzé szorítja azon viszony, melyet a bevétel és kiadás rationalis viszonya határoz meg. E kér­désre a tapasztalásból merített felelet azt mondja, hogy az erőforrás­nak a consummáló helytől való távolságával annyira aránytalanul nő a befektetés, miszerint egy bizonyos határon túl a rentabilitás lehe­tetlenné válik. Elősegíti ezt az az erőveszteség, melyet az erőátvitel­től elválasztani lehetetlenség, s mely a távolsággal szintén arányta­lanul növekedik. Mindezeket egybevetve mondhatjuk, hogy az ener­giának nagyobb távolságokra való mechanikai átvitele nem czélszerü. , -

Next

/
Thumbnails
Contents