Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

77 Az egészből kitetszik, hogyaz „ut desint vires“ jeligés pálya­munka a kitűzött pályakórdósnek megfelelőleg elég folyékony nyel­ven van írva. Szerzője a másoknál lelt tartalom mozzanatait, vala­mint saját kutatásának eredményeit tapintatosan állította össze, an- nálfogva más pályázók hiányában is, mert munkája egészen megfe­lelt a kívánt igényeknek, a jutalomra érdemesnek ítélte a tanári kar. Felbontatván a jeligés levélke, szerzőül Jancsó Lajos I, éves b. tűnt ki. d) A Sámi Lá szló-féle pálya-dij alapból kitüzetett pályakérdé­sül a magyar történelemből: „Adassék elő a Wesselényi Fe- rencz nádor és társaiösszee sküv ésónek t ör tó net e.“ Ju­talma a Sámi L.-féle alapból 15 frt. Érkezett két pályamunka. Egyik: „Munkám nem épen nyerni jő, Magasból bukni is dicső.“ Obernyik. Másik : „A hazáért mindent! A hazát semmiért! “ Deák Ferencz. jelige alatt. Az első egyenesen a vasvári békével kezdi elbeszélését; rövi­den jelzi annak sérelmes voltát, majd áttér a főbb szereplők jellem­zésére, végül elbeszélvén a mozgalom lefolyását, előadja szomorú ki­menetelét. A sorrend nem rósz. de hiány az, hogy nincs szakaszok­ra osztva. Ez nehezíti az egésznek áttekintését, elárulja egyúttal azt is, hogy a szerző nem készített magának vázlatot, mielőtt munká­jához fogott volna. Ebből némi aránytalanság is származott a mun­ka egyes részei között. A béltartalomra nézve mondhatni, hogy pályázó megértette és elég helyesen tüntette föl e korszak történetét. Az események elő­adásában nincs hiba, de történelmi pályázatnál nem elégszünk meg az események száraz elbeszélésével s nélia rideg bonczolásával, ha­nem azt várjuk, hogy az iíju mólyedjen belé tárgyába, szeresse meg, lelkesedjék érette, szóval ne csak értelméből, hanem szivéből is tükröződjenek vissza az áttanulmányozott korszak eszméi, egyéni­ségei, és eseményei. így tanul és teremt az ifjú, amúgy csak má­sol. Ámbár az utóbbi kívánalomnak kis mértékben tett eleget a szer­ző, mindazonáltal nem mondhatjuk sikertelennek a dolgozatát. Kü­lönben is, a mi most nem sikerült, sikerülhet egy következő pályá­zatnál. Tanulni sohasem késő. Nyelvezete egyhangú, kissé vontatott. Különösen az igeidők használatában gyakorlatlan ; változatosságot nem tanúsít. Egyébiránt e vonás inkább a dolgozat elejét jellemzi, hátrább élénkül irálya s élvezhetőbb.

Next

/
Thumbnails
Contents