Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

41

Magyar nyelvtan: Imre Sándor „ Rövid magyarnyelvtana“ szerint : I-ső gymn. osztályban tanultak ismétlése; igék képzése, kötőszók, határozók és indulatszók, az igék mivolta, nemei alkotása és ragozása. Olvasás, Írásbeli feladványok és versek értelmes elmondása. Olvasókönyv : Gáspár-Kovácsi (Il-ik f. I-ső kötet); hetenként 3 órán

Latin nyelv: Perthes Kosztka latinnyelvtana szerint a névmások, (Pronomina) a praepositiok, a rendhagyó igék, nemi kivételek, a declinatio és conjugatio kivételes alakjai, a megfelelő apróbb mondatos gyakorlatok fordításával; kilencz kisebb elbeszélés fordítva és könyvnélkül; hetenként 7 órán.

Számtan: A közönséges törtek és vegyes számokkal való műveletek ismétlésül; számtani rövidítések, az egész számok összeadása-, kivonása-, szorzása- és osztásánál; rövidített szorzás és osztás tizedes törtekkel. Az egyszerű viszonyok és arányok; azok alkalmazása az egyszerű hármas szabály és egyszerű kamatszámítás; a százalék számításról általában; Írásbeli dolgozatok. Kézikönyv: Mocnik-Schmidt „Számtan“; hetenként 3 órán.

F ö 1 d r aj z: Európa politikai földrajza, a magyar monarchia és Ausztria részletesebb ismertetésével; Ázsia, Afrika, Amerika, és Ausztrália politikai földrajza; kézikönyv: Brassai Sámuel, „a föld egyes népeinek és országainak ismertetése“ ezimü földrajz; hetenként 4 órán.

Természetrajz: A gerincztelen állatok; (2-ik félévben);növény organographia 20 typikus, természetes példányon bemutatva; Linné Károly mesterséges rendszere. A növéuygyüjtés és szárítás módja. Kirándulások a vidék különböző helyeire. Kézikönyv: Pokorny-Dékány „Állat és növényország képes természetrajza“. Hetenként 3 órán.

Szépírás: hetenként 2 órán. Ének: hét. 2 órán. Rajz: hét. 2 órán. Torna: hot. 2 órán.

III-ik gymn. osztály.

Vallás: Nagy Péter nagyobb confirmatioi kátéja szerint: isteni

kijelentés Mózes és Jeremiás által. Jézus tudományának terjedése. Keresztyén egyház. Keresztyén felekezetek; hetenként 2 órán.

Magyar nyelv tan: Az előbbiek ismétlése. Bevezetés a mondattanba, mondatok nemei; egyszerű mondat alkatrészei, bővítése; összetett mondatok. A szókötésből: a szóegyezés mivolta; alany és mond. egyezése, névmás, számnév, mint alanyok stb. A szóvonzatból: a szóvonzat mivolta ; a birtokviszonyról, a viszonyragokról és vonzataikról; névutók és igehatározók; igekötők, indulatszók és igékvonzata, hat. és határozatlan ragozás; az igék nemei, idői és módjai. Szórend. Összetett, mondatok kötése ; mellék mondatok nemei; összevonása; mellékmondatok fokozatai és rende. Mondat sorozatok; az igék idői és módjai a mellékmondatokban; az igék módjai a mellékes idéző beszédben (oratio obliqua); szabálytalan mondatcsoportok; szabályos mondatesoport (körmondat), mondat és indu- latjelek. Az irálytanból: leírás, elbeszélés, az irály kellékei és neme; ki-