Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

26

javai. Ne lett volna-e türelme a nevelés terén, lia a természetet segítségül akarta liivni? Ne lett volna-e szeretete. ha az isten megszentelő erejét nem akarta nélkülözni? Xe lett volna áldásos az ily gondolkodás, az ily meggyőződés, az ily akarat?

Mérlegeljük-e tovább veszteségünket?

Harminczkilencz évvel sírba dőlt, ez év január 14-én. Kohamos tüdőgyuladás áldozata lett szivtultengés miatt már aláásott élete.

Ez év lassan nyíló tavasza már nem találta kertjében, hol oly fáradhatlan buzgalommal bíbelődött szőlőjével, gyümölcsfáival. Ezek szorgalmas kezelése kis paradicsomot teremtett e kertből, hol családi boldogságának enyhe ölén vidult fel a fárasztó munka után. És most a phylloxerától megtámadott szőlőt felsőbb helyen kiirtásra szánták. Már egy máglya égett, hol elhamvadt egy nehány ültetvénye. Elhamvadt, mint hamvad az, ki szép reménynyel ülteté,

S a családi boldogság enyhe ölén a felhangzó beszed a leg- szomorubb húrt reszketteté meg szivünkben, mert a beszéd három árva fiúcska ajkán csilingel . . .

Legyen áldott és maradandó az, mi elhamvaszthatatlan: pályájának, jellemének, működésének emléke! Sírját jelölni fogja egyszerű síremlék is, de mely az önként felbuzdult részvét, a nyilatkozásra tört közszeretet szép emléke is. Ugyanis temetése alkalmával, mely január 16-án délután 3 órakor nagy részvét mellett folyt le, az ifjúság által koszorúra szánt összegből maradt annyi, hogy ne maradjon egyszerű sírja jeltelen. Értékes, drága volt az ifjúság sze- retetének e résztvevő nyilvánulása. Nehéz pályánkon enyhítő balzsam, a gyászoló családnak a vigasz első sugara. Köszönet érte í

Elhunyt barátom, sírod felett elhangzott már a meleg búcsúszó, melyet kartársaid nevében Török István mondott el. de fölkeresi sírodat az emlékezet, „a múlt idők leánya.“

Kis társadalmunknak volt több vesztesége is. Az első félévben hunytak el Láng Béla II. elemi osztályos, Biró Ádám I. gymn. osztályos. Joó Imre VII. gymn. oszt. tanulók; e félévben kísértük ki örök nyugalomra Balogh György 11. elemi oszt. tanulót. Dérverte bimbói az anyai forró szeretetnek, lehulltatok a családi boldogság kedves rózsabokráról. Éltetek tiszta, mint az égbe röppenő napsugár, emléketeket őrzi a feledni nem biró anyai szeretet.