Református Kollégium, Kolozsvár, 1882
13 nem. hiszen magok a rendek egyeztek bele a sérelmek tárgyalásának elhalasztásába. Megtartotta Ferdinánd fölavatási hitlevelének 17. pontját is, mivel Mátyás életében nem avatkozott az ország ügyeinek kormányzásába. Panaszolnak a protestánsok, hogy vallásukban zavartatnak az egyházi és világi főurak által. Ezt Ferdinándnak kellett volna följelenteni. s nem azonnal lázadáshoz fogni. De nem is igaz e vád. A katholikusok szenvedőlegesen viselték magukat. A protestánsoknak adott engedményeket nem támadták meg, bár igen nagy fájdalommal tűrték a hit mindenféle szabadosságát. Amazok ellenben nem elégedve meg az engedményekkel, a katholikusok iránti nagy méltánytalansággal, újabb engedményeket akartak kicsikarni, a ka- tholikus földesurak templomait elvenni s a jobbágyoknak adatni, a jezsuitákat az országból kiűzni. A katholikusok ellene szegültek ezeknek kötelességük és lelki ismeretük szerint. Hol van itt zaklatás? Hol zavarás? „Fölzavarják a farkasok a vizét s a bárányt vádolják.“ A vád utolsó fejezete arról szól, hogy ő felsége katonaságot vitt ki Magyarországból a szövetséges csehek ellen; hogy Leopold főherozeg, Tiefeubach Ludolf által el akarta vitetni a koronát Pozsonyból ; a hajdúkat Dóczi és Lónyai András által ki akarta irtatni; a szabad bányavárosok különböző módon zavartattak. De könnyű ezekre a felelet. A királynak szabad katonaságot kivinni az országból a maga költségén. Az utóbbi országgyűlésen is, midőn a morva- és osztrák rendek kérték, hogy ne engedjék ellenük vezetni a magyar katonákat, az országgyűlés azt felelte, hogy ő felségét nem lehet gátolni jogában. Ha pedig Leopold irt valamit a koronáról a nádornak, az nem tartozik Ferdinándra. A hajdúkra vonatkozó állítás is csak a gyűlölet élesztősére kitalált koholmány. Sem Lónyai sem más nem tud felmutatni semmit arra, hogy Ferdinánd a hajdúk kiirtására törekedett. A bánya városok sérelméről nem tudott semmit s nem is szól róla. Ezek azon súlyos és igazságos okok, melyeket a lázadás igazolására fölhoznak, jegyzi meg gúnyosan a „Refutatio“. De hogy ezek mily csekély értékűek, igazság és őszinteség nélkül valók, a fonnebbiekből eléggé kitűnik. /
