Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

Legtöbb bajt okozott a 158 falu dolga, melyek előbb az esztergomi töröknek fizettek adót, de hosszas, három évi tárgyalás után ki lehetett vinni, hogy 158 faluból csak 60-t engedtek át adófizetésre, a többit fölmentették az adó alól, s e 60 falu is nem átadatott, hanem csak adófizetésre engedtetett át, mintegy azért, hogy ez ősz- szeggel szabadságukat s bán tatlanságukat biztosítsák, közigazgatási szempontból különben a keresztyének alatt maradjanak. Meg kellett tenni, mert úgy állott a dolog, hogy ha e faluk adóját át nem engedik, vagy a török háborút vonják magukra, vagy arra adnak alkalmat, hogy a török önkényesen kényszerítse hódolatra a falvakat. Jobb volt a kisebb rosszat választani.

Tekintetbe kell venni erre nézve, hogy a zsitvatoroki béke 15. 16. 17. pontja értelmében, Thurzó György nádor elnöklete alatt 700-nál több falut engedtek át a töröknek, hasonló módon. A 60 hódolt falu dolgában arra nehezedik az egész vétek súlya, a ki a zsitvatoroki békében elnökölt, — mert ennek figyelmetlensége miatt támadott a különbség a császári és a török diploma között, melynek alapján a törökök követelésekkel léphetnek föl.

De tekintetbe kell venni végre azt is, hogy Mátyás fegyverrel is kész volt megoltalmazni e helyeket, a magyarok azonban inkább óhajtották a békét, mint a háborút. Ferdinándnak pedig az egész dologban semmi része sincs.

Erdélylyel is megköttetett a béke 1615. márcz. 6-dikán oly feltétel alatt, hogy sem Erdély, sem fejedelme nem fog ellenséges igényeket támasztani a magyar király ellen, sőt Bethlen, a török kivételével, segélyt is ígért a király ellenségei ellen. A közbejött némi zavarok miatt megujittatott a béke 1617-ben Nagyszombatban és a folyó 1619-dik évben Károlyban, melynek értelmében 10 ezernyi hadat Ígért Bethlen a csehek ellen ő felségének.

Mátyásnak most már az vala terve, hogy a békét állandósítsa, s mivel korában és erejében nem bízott, elhatározta ősei példájára még életében megválasztatni utódát Ferdinandot. — — — Mátyás halála után, midőn Perdinánd a választó gyűlésre távozott, rettentő és nem várt lázadás tüze gyuladott ki. „Mert némely párt- ütő és rosszakaratú emberek, részint ifjú hevüktől, mondhatnám, dühöktől felizgatva, részint a híres német nemzet ellen velők született gyűlölet által indíttatva, részint hatalom és birtokvágy által leltüzelve,

10