Református Kollégium, Kolozsvár, 1881
Igazgatói megnyitó beszéd. Tartotta 1881. September 4-én. Hegedűs István., IGAZGATÓ-TANÁR. Mélyen tisztelt elöljáróság, nagyérdemű hallgatók, nemes ifjúság! Midőn a móltóságos elöljáróság és szeretett tanártársaim lekötelező bizalmából e helyről, mint igazgató szólhatok, az elfogultság, a nyugtalankodó lelkiisraoreret habozása nélkül nem tehetem. Mint ez intézőt egykori növendéke, később mint tanára, annyi drága kötelékkel fűződtem, forrtam azzal egybe, hogy a hála, a ragaszkodás is, melylyel, a collegiumon csüggök: elég okot szolgáltatnak arra, hogy erőtlenségem, kevés tapasztalati ismeretem érzetében, az idővel és korral szaporodó teendők halmazának tudatában, a remények és nemes nagyravágyás hatása alatt meginduljon keblemben az a hullámzás, mely az eszmény hatása alatt oly titokszerűen mozdul meg az emberi lélekben, mint a tenger ár-apálya. De fokozza e nyugtalankodást nagyérdemű elődeim buzgó munkásságának, termékeny működésének és bölcs intézkedéseinek nyomán a nagy múlthoz méltó virágzásnak indult intézetünk bel- és küléletében lépten-nyomon szemlélhető haladás látása. Mit tehet az én gyengeségem az ő erőteljes kormányzásuk után? Nem hull-e ki Értesítő. 1 I.