Református Kollégium, Kolozsvár, 1879

28 mondatok), mondatok összevonása; helyes olvasás gyakorlása, Írás­beli feladatok, versek értelmes elmondása. Olvasókönyv: Gáspár- Kovácsi Antal: „Olvasókönyv ‘-c 2-ik folyam, II. kötet. Hetenként 2 órán. Lati n nyelv: Olvasókönyv: Mihályi Károly „Svada romá­na“, I-ső folyam, I-ső ós Il-ik fele. Olvasókönyv: Cornelius Nepos „De excellentibus ducibus exterarum gentium“. Miltiades, Themis- tocles, Aristides ós Pausanias életrajza. Emlózés minden órán. Mondattanból Szónásy Sándor kézikönyve szerint az esettan, mellék­nevek, névmások', elöljárók; acc cum infinitivo és abl. absolute használata. írásbeli feladat minden héten. Hét. 6 óra. Németnyelv: Graf Jakab „Németnyelvtan“-a (I-ső köt.) szerint: a sein és haben jelentő mód jelen ideje, a főnevek, a névelők, mutató-, birtokos-, személyes névmások, a tulajdonnevek és melléknevek ejtegetése, ez utóbbiak és a határozók fokozása; a gyenge hajtogatás jelen, aligmult, múlt és jövő ideje; s a szen­vedő hajtogatás jelentőmód jelen ideje; a számnevek, szemé­lyes-, mutató-, visszamutató-, birtokos- és határozatlan névmások; sein és haben jelentő- és foglaló módjának minden ideje, a gyenge hajtogatás cselekvő és szenvedő alakja, a visszaható ige hajtoga­tása , írásbeli feladatokkal kapcsolatban; bet. 8 óra. Mennyiségtan: a) Számtan: A dr. Mocnik-Szabóky „Szá- mitástan'-a (Il-ik rész) szerint: az összetett arányok és arányia­tok elmélete; összetett hármas szabály, s ezen alapuló kamattőke-, idő- és százalék-számítások; kamat és tőke elkülönítése; kamat leszámítás; fizetési határidő kiszámítás; egyszerű és összetett tár­sasági szabály; vegyitési- és láncz-szabály; a viszonyított mennyi­ségek értelmezése; a négy alsó számtani mivelet, viszonyított egész és tört számokkal, b) „Mértani nézlettan“ Mocnik Szabó- ky-tól ez. kézikönyv szerint: mértani alap-fogalmak (test, lap, vo­nal); egyenes- és görbe vonalok; szabályos és szabálytalan görbék; egyenes vonalok iránya, állása egymáshoz, mérése; a kicsinyített mérték ismertetése s használata; a sík háromszögek osztályozása; hasonegyenlő (egybevágó) háromszögek alakítása; az egyenszárú háromszögek alaptulajdonai; függélyes kihúzása. A négyszög sí­kok közös tulajdonai, osztályozása; a párhuzányok közös és külön­leges tulajdonai; párhuzányok alakítása; kerülőtök, szögeik és te- rületök mérése. Hét. 3 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents