Református Kollégium, Kolozsvár, 1878

28

mellékmondatok; szabályos és szabálytalan mondatsorozatok (kör- mondatok), mondatok összevonása ; helyes olvasás gyakorlása, Írásbeli feladatok, versek értelmes elmondása. Olvasókönyv: Gáspár- Kovácsi Antal: „Olvasókönyvbe 2-ik folyam, II. kötet Hetenként 2 órán.

Latinnyelv: Olvasókönyv: Mihályi Károly „Svada romána,“ I-sö folyam, I-sö fele. Olvasókönyv: Cornelius Nepos „De ex- cellentibus ducibus exterarum gentium.“ Miltiades, Themistocles, Aristides életrajza. Phaedrus meséiből 24 drb. Emlézés minden órán. Mondattanból Szénásy Sándor kézikönyve szerint az esettan, melléknevek, névmások, elöljárók; ace. cum infinitivo és abl. ab- solutus-használata. írásbeli feladat minden héten. (Magán tanulmány tárgya: „Epaminondas“ életrajza). Hét. 6 óra.

Németnyelv: Graf Jakab „Németnyelvtan“-a (1-ső köt.) szerint: a sein és haben jelentő mód, jelen ideje, a főnevek, a névelők, mutató-, birtokos-, személyes névmások, a tulajdonnevek és melléknevek ejtegetése, ez utóbbiak és a határozók fokozása ; a gyenge hajtogatás jelen, aligmult, múlt és jövő ideje; s a szenvedő hajtogatás jelentőmód, jelen ideje; a számnevek, személyes-, mutató-, visszamutató-, birtokos- és határozatlan névmások; sein és haben jelentő- és foglaló módjának minden ideje; a gyenge hajtogatás cselekvő és szenvedő alakja, a visszaható ige hajtogatása, Írásbeli feladatokkal kapcsolatban ; hét. 8 óra.

Mennyiségtan: a) Számtan: A Dr. Mocnik-Szaboky „Szá- mitástan“-a (Il-ik rész) szerint: az összetett arányok és arányiatok elmélete; összetett; hármas szabály, s ezen alapuló kamat-, tőke-, idő- és százalék-számítások; kamat és tőke elkülönités; kamat leszámítás; fizetési határidő kiszámítás; egyszerű és összetett társasági szabály; vegyitési-és láncz-szabály; a viszonyított meny- nviségek értelmezése; a négy alsó számtani mivelet; viszonyított egész és tört számokkal, b) „Mértani nézlettan“ Mocnik-Szabo- ky-tól ez. kézikönyv szerint: mértani alap-fogalmak (test, lap, vonal); egyenes- és görbe vonalok; szabályos és szabálytalan görbék; egyenes vonalok iránya, állása egymáshoz, mérése; a kicsinyített mérték ismertetése, s használata; a sík háromszögek osztályozása; haspnegyenlő (egybevágó) háromszögek alakítása; az egyenszárú háromszögek alaptulajdonai; függélyes kihúzása. A négyszögü si-