Református Kollégium, Kolozsvár, 1877
18 vissza ne utasítsák, hamar belátva, hogy ily érveléssel ki lehetne menteni nemcsak az ünmcgfeledkezés hibáját, hanem a legnagyobb vétket is, és belátja főleg azt, hogy az ilynemű védelem mennyire lealázza az ifjú keblet, elaltatván — temetvén abban a legnemesebbet : a szépre, jóra törekvő akaraterőt. És ezért remélem is, hogy védekezés helyett beismerik az illetők nagy tévedésüket; elitélik eddigi életük czéltalanságát; visszahelyezik akarat-erejüket azon uralkodói méltóságba, mely azt az alsóbhnemü vágyakkal szemben megilleti, és jövőben nem ezt mondják: „mit tehetünk“, hanem ezt: „igy és ezt kell tennünk!“ Áttérek az ifjúságnak a művészeti tantárgyak különösen a a zene-ének körül tanúsított magatartására. Próbatételünkkel a nevezett tantárgyakból, tudtomra, a szép számú hallgatóság meg volt elégedve. És, ha csak e kielégítés czéloztatott volna a nevezett tantárgyak által: most egyéb mondani valóm nem lenne, mint az, hogy a nyert elismerés fölött örüljünk. Ámde tudnunk kell, hogy ama tárgyak taníttatása által a közönség megelégedésének kiérdemlésén kívül és fölül: egyéb is czéloztatott, az t. i. hogy az érzéki öszhangzat varázs-hatása által az ifjúság érzülete nemesüljön s lelkében az egy közös czélra való öszhangzatos munkásság óhajtása fölébresztessék. Már, hogy e czé- lok is valóban elérettek: afelől csakis az által győződhetett meg tanári karunk, ha tapasztalta, hogy az ifjúság egész év folytán buzgóén vett részt a zcne-ének-tanulásban. Ily oldalról nézve is a tárgyat : az ifjúságnak évi magatartása fölött: átalánosságban tanári karunk megelégedését nyilváníthatom. Az ifjúsági önképzőkör évi munkálkodásának eredményei közzé tétettek a nevezett kör elnök-tanára által a zene-énekbeli próbatét alkalmával. Tanodái értesítőnk majd tágabb körű nyilvánosság elébe juttatja ezen, bár szerény, de előttünk becses zsengéit az ifjúi értelemnek és érzületnek. Ez alkalommal csakis azon óhajtását kívánom kijelenteni tanári karunknak: vajha érettebb ifjaink mind inkább megéreznék a valódi önképzés eszméjének úgy édesmagasztos, mint szükséges voltát, hogy jövőben egy se találkoznék köztük olyan, ki ez eszme által meghatva ne érezné magát! A szellemi oldalok mellett: a testi épségnek, arányosságnak, és erőnek lehető fejlesztése és edzése is évi feladataink közé tartozott.
