Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

II.

Átalános statistikai adatok.

1. Főtanodáink régibb szerkezete.

A forradalom előtt az erdélyi ev. ref. felsőbb tanintézetek — s különösen a négy eollegiuin (nagy-enyedi. kolozsvári, maros-vásárhelyi, székely-udvarhelyi) — következő átalános szerkezettel bírtak:

Volt bennük 2 magyar (elemi), 6 közép (gymnasiumi I—VI), 2 bölcselmi (gymn. VII. VIII.), 2 jogi és 2 theologiai osztály.

Forradalom után mind a négy főtanoda létele koczkáu forgott. Enyed felégetve; a többiek az „Entwurf“ igényeinek — tanárok számával, felszereléssel — rögtön megfelelni nem tudva: minden erejüket összeszedték, hogy fennmaradhassanak. Megköszönték, ha 2—3 elemi és 8 gymnasiumi osztályt tarthattak; 1852-n kezdve azonban gondoskodni kezdtek, hogy harezmezőn megtizedelt iíjaink némi fensőbb oktatásban is részesülhessenek. A jogi tudományok tanításától el lévén tiltva, ezeknek pótlása végett „theologiára előkészítő osztályok“ neve alatt két osztályt rendeztek be s tartottak fenn, a gymnasiumon felül. Ezt a két évet sokan látogatták, gymnásiumot végzett ifjaink közül, olyanok is, kik egyáltalán nem akartak papok lenni; részint mert a közpályák nagyobb részétől el lévén zárva: valamivel foglalkozniok kellett; részint a tanulói és „theologus“ czim mentő eszközül szolgált a „német katonák“ közzé sorozás ellen. Ide rejtőzködtek ekkor a nemzetiségünket védelmező tantárgyak, melyek a gymnásiumból ki voltak szorítva.

Tisztán theologiai 2 felső osztály 1850-n kezdve csak Kolozsvárt és Maros-Vásárhelyt állott fenn, mely azonban 4 óv múlva (1854. nov.) egygyé olvadt s Kolozsvárra vonatott össze. Az egyházi főtanácsnak 1855. május 5-dikén tartott nagy gyűlésében (kerületi közgyűlés), a nagy-enyedi főtanoda elvállalja a theologiai osztályok fentartási költségeit, oly móddal,

4

itT-r-1 - í