Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

Lássak őket sorban.

1. Bihari Benedek kit a fejedelem aszszony temetése alkalmával láttunk föllépni, első lévén azok közt a kiknek e korszakbani isk. működéséről adatunk van: hajlandók volnánk hinni felőle, hogy ez iskolában 1622 előtt jóval megkezdte volt már tanítói pályáját. Ámde a hei- delbergi egyetemen tanult magyar ifjak névsorát végig tekintve 1620. jan. 25-én ott látjuk beírva: Benedictas Pastor is Bihari.1) S e szerint rektorsága ideje csak az említett év után kezdődhetik.

2. Tályai Márton nyomban következett-e Bihari után s melyik évben válthatta őt fel? erről semmi adatunk Haller Gábor naplójának2) 1630. nov. 22-ki jegyzete szerint Tályai Márton ez napon érkezett az Oderái frankfurti akadémiára Uzoni Boldizsárral. Ugyanezen napló szerint 1632-én máj. 1. Leydában volt s ott egy évnél tovább folytatta tanulását, (1. 1633. novemb.) Ugyanitt egy terjedelmesb latin munkát bocsátott közre, melyben az unitáriusokkal vitáz a Sz.-Háromság tárgyában (Búgd. Batav. 1034).3)

3. Váradi P. Jánosról semmi adatunk.

4. Tolnai János. Haller G. naplójába felőle ezt jegyezte be: 1631. oct. 26. Leyda. Jöttek magyarok ketten fel, Tholnai János kolozsvári mester ennekelőtto és Megygyesi István. E naplóban említve látjuk még nevét 1632-ben mart. 25-én is. Tolnai János külföldre érkezése egy időtájra esvén azon Tolnai Dali János akadémiára menetelével, a ki Magyar- országon a puritanismus terjesztésével volt vádolva, s a ki miatt ama zavarok keletkeztek, melyeknek árját csak a Szathm. Németi nemzeti zsinat szállíthatta valahogy rendes medrébe — hajlandó vagyok a mi Tolnáinkat emez újítóval azon egy egyénnek tartani. De az általa támasztott viták terjedelmesb rajzot igényelvén, azokat a kiket e tárgy érdekelne, utasítom a Sárosp. füzetek 1865. VII. és Vili. szállítmányának 614. s köv. lapjaira, hol Tolnai 1). Jánosnak mint sárospataki volt tanárnak életrajzával részletesen megismerkedhetnek.

5. Szőlősi István ismertetésére nincsenek adataink4).

6. Mogyorósi Elekről Bőd P. Athenásában ezeket Írja: „Nemes szüléktől votte eredetét Erdélyben, akkor az Alstedius, Bisterfeld, Pisca') L. Sárost). fűz. 1862. Hatodik évfoly. VI. fűz. 563. 1.

2) L. Erdélyi történelmi adatok IV. 1—111 1.

) L. hód P. Athenás; Beukö Trautilv. II. 112.

') Talán Szőlősi Herczeg Istv. v. ő Beukő Trans. II. 573. és Lampe p. 419 és Herczeg istváu bonyhai pap levele kéziratban.

'■ ^ ***** v. jtli TilQn ..y