Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
169 Az 186°/i-ben készült és 1861 julius 30-ikán Kolozsvárt megerősített szervezeti alapon állanak ma is, csekély eltéréssel, középtanodáink tanítási ügyei. Az ekkori szervező bizottság munkálatának 36-ik pontjában*) találjuk fel először a közös tanári értekezletek eszméjét, ily szavakkal : „A köznevelés és tanítás, a tanterv és tanmód körül fölmerülő eszmék, tapasztalatok sat. kicserélése végett igen üdvös lenne: azon kívül, hogy az egyes tanodáknál újabb időben gyakorlatba vett tanítói értekezletek, legfőlebb két havonként ezután is megtartassanak, főbb tanodáink kebelében váltogatva évenként egyszer átalános tanári értekezletet tartani; váltogatva mindeniknól, nemcsak méltányosságból, liánéin azért is, hogy a különböző helyi körülményekkel, sajátságokkal szinről- szinre meg lehessen ismeékedni.“ Ezen vélemény elfogadtatván és megerősitetvén: az I-ső átalános tanári értekezlet N.-Enyeden tartatott meg 1863 máj. 28—30-ik napjain. Itt készültek többek közt, az órtekezleti alapszabályok, melyek szerint: „az értekezlet váltogatva a hét fő- és középtanodánál évenként egyszer, Pünköst előtti hétfőn tartandó; a tanárok utazási költségeit az illető tanodák hordozzák, hogy a gyűléseken mentői több tag megjelenhessék.“ Mostanig összesen 10 átalános értekezletet tartottunk: a II-dikat 1864. Maros-Vásárhelyt; Ill-kat 1865. Szászvároson; IV-ket 1866. Szé- kelyUdvarhelyt; V-iket 1867. Zilahon; VI-kat 1868. Kolozsvárt; VII-ket 1869. Sepsi-Szt.-Györgyön; Vlli-dikét 1871. Nagy-Enyeden; IX-diket 1872-ben Kolozsvárt; ezen értekezletet az új szervezetű első egyházkerületi közgyűlés alkalmával, csak a közgyűléstől elvonhatott idő alatt, az eddigiekhez képest hiányosan lehetett megtartani. Végre: a X-ik és utolsó értekezlet folyt Maros-Vásárhelyt 1873. őszén, ugyancsak a kerületi közgyűlést megelőzött két nap alatt. Nem itt a helye, hogy a tanári értekezletek működését bővebben méltassuk; anynyit azonban ki kell emelnünk, hogy a hét első értekezletre, hét fő- és középtanodánkról becses történeti leírások készültek, köztük a kolozsvári, Fekete Mihály tollából; mely jelen füzet elején olvasható. Továbbá: a maros-vásárhelyi 2-dik értekezleten készült alapszabályok szerint, 1864 julius 1-ón lépett életbe a tanárok özvegy-árvái nyugdíj-intézete, melyhez minden állandósított tanár, fizetésének 3 százalékával járul. Ezen nyugdij-alap, ámbár jelenben már 4 özvegyet ) Lásd „Szervezeti javaslat“ 112. 1.
