Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

138

„házaimat nagy költséggel reparáltattam, házi eszközökkel és minden megkivántató ón, pléh, réz, vas, fa és cserép edényekkel felruháztam ; cseléd és majorházakat, fogadókat, szekér színeket, ló, ökör, tehén, bor- nyu, bial, csikó istálókat nagy költséggel csináltattam.“ Malmot, új szellőt épített; „a jobbágyokat minden jószágaimban adósságokból ki-ki segítettem, feles marhákkal megajándékoztam, terheket könnyítettem, házakat ex fundamento ujjakat építettem s azokat felruházva kinek-kinek ajándékon által adtam s annyira vittem, hogy a régi házakból három vagy négynél több nincsen, hanem mind időmben épült a többi. . . E mai napon capitalisomat, kész pénzemet, melyek 93891 magyar irtokat tesznek és házi s egyéb felkelhető ingó javaimat öszsze számlálván: szorgalmatosságomból szerzett tiszta keresményeim mintegy 100,000 ni. irtokra felmehetnek.“ Ebből teszi rendelkezéseit: hat rokonának egyenként 5500 irtot; a sárospataki collegiumnak 16,000 frtot; Máramaros- szigeti iskolának 7000, Losonczinak is 7000 frt (összesen 72,000 írtig). Tiszteit számadás alól felmenti; cselédeinek egy egész évi fizetést rendel; „valami adósságaim vagy praetensioim lehetnének jobbágyaimon, melyeket akár pénzül, akár gabonául vagy magam adtam nékiek, vagy még antecessoraimról maradtak volna: mind azokat, akármi névvel neveztessenek elengedem, cassálom és annihilálom, úgyhogy soha in perpetuum holtom után senki rajtok ne praetendálhassa. “

Temetéséről is rendelkezik. Ha Kolozsvárt történnék „a kolozsvári ref. belső templomban lévő elejim kriptájokba. Nem kívánok semmi pompát. A kik temetésemre önként eljőnek, azok tisztességesen accomo- dáltassanak; e mellett czimerek illendő számmal mind selyem matériára, mind papirosra készíttessenek és atyámfiainak s jó akaróimnak kiosztassanak. Halálomra való mindennémü köntösöket mindenkor magammal hordozok készen. A koporsóm légyen kívül setétszinü selyem creditorral bévonva és ezüst fejér szegekkel ritkán megverve. . . . Eltemettetésem után pedig három héttel Enyeden, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt azon egy nap reggeli cultus idején, móltóztassék a Mlgs. supremum consistorium parancsoltatni, hogy felettem egy-egy praedikáczio mou- dattassék, kinek-kinek az actorok közül 12 aranyat adván; az éneklő deákoknak pedig mindenütt 6—6 aranyok adassanak. Ezen praedikácziok mások oktatására kinyomtathatnak.“ Végre

Minden felkelhetőit kész pénzzé tétetni rendeli s a bejövő tőkét az egyházi főtanács gondviselése alá bízza, hogy a kamat esztendőnként forditassék „erdélyi ref. eklésiáknak, eollegiumainknak, oskoláiuk-