Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

5

ticum, iertium librum Mosis. Per Gregorium Viszaknanum diclat.iA

bevezetésül szolgáló fejezetet a 3-ik lapon igy végzi: „ Anno Dni Mil.le- simo quingentesimo quadragesimo nono. In urbe egregia Coloswar•“ S aztán foly rendesen a 111-ik könyv részenkénti magyarázata az R ív 4-dik levőiéig, melyen a befejező 27-dik rész után ismét az 1549 évszám áll. Megjegyzendő azonban, hogy a 23-ik rósz az 0 íven később átalakuláson ment keresztül s ennek következtében nyolez levélre le nem férvén, a mondott ív 2| levél toldást kapott s az igy megnyúlt fejezet után „sequitur cap. 24“ és 1550 évszám van bejegyezve. Ezt azért tartottam megemlitendőnek, mert biztos adat arra, hogy a kézirat magáé Vízaknaié, — ha ugyanis valamelyik tanítvány jogyezgette volna, annak azután, hogy tanulmányán túl esett, nem szokott többé gondja lenni arra, hogy valamely cursuson későbbi változtatásokat tegyen.

A fönnirt 111-ik könyv befejezése után három levéllel megint A ív kezdődik s ezen: „Annotationes in Numerorum, quartum librum Mosis. A. D. G. W.~ (Auxihante Dom. Greg. Vizakn.) Az X ív 3-ik levelén a befejező 35-dik részre irt magyarázat után; „Amen. F. (finitae). Anno 1551.

A parancsoló rövidség daczára ez ismertetésnél tán kelletén túl is átcsaptam a részletezésbe; de nézetem szerint szükségessé tette ezt a kezünknél levő codex mindeddig használatlanul hevert adatainak földerítése , a melyekkel, úgy hiszem, bizton megállapíthatjuk a következő tényeket:

1- ör az 1546. újév napján megkezdett dolgozat után azt, hogy Vízaknainak már 1545-ben az iskolában kellett lennie, ha előbb nem, legalább az utolsó hónapok alatt, a mikor az iskolai óv kezdetét vette; továbbá, hogy o körbeni működése csak az utolsó munkája befejezésénél olvasható 1451 év után szűnhetett meg. Föltehető, hogy Holtaival egyszerre jött, vagy ha valamivel később, ennek ajánlata nyomán, a mire befolyással lehetett wittembergi együttlétökön kívül mindkettőjük Szebon környéki származása is. Ez utóbbi pontot azonban csak mint lehetséget érintvén, tényként hozhatjuk föl

2- or azt, hogy ez intézetben a tanítás azon színvonalig emelkedett, a melyen azon időben egy külföldi egyetemre készülő ifjú képzettségének állani kellett, s a melylyel, a kinek ily utazásra költsége nem volt, itthon pappá lehetett ; és végre

3- dik tényül kiderül, hogy ez intézet reformálása 1545-ben kezdődvén, a magyar protestánsok körében alakult s mind e mai napig