Református Kollégium, Kolozsvár, 1874

mii kereszt próbáink közt is másoktól való meg bántattatásinkérfc Ígéretünkről meg nem felctkeztüuk; az Isten az a ki az embereket reánk bo- csátta ostorul s nem is a porból jön a nyomorúság, kiket hagyunk az ő Felsége Ítéleti alá: Azonban penig az Alumnusok tartattatásában mind az 1000 forintok s mind a mostan deputált restántia bársony árra inte- resséböl, azon modalitással a mint Kegyelmetek jobbnak ítéli cselekedjék, de mint hogy abban nem respectáljuk magunk becsületünk captálását s hejjában való dicseke dóst, hanem csupáncsak az Istenes dolgoknak pro- motioját nem is kívánjuk a mi nevünkről neveztessenek, tudván azt. mit parancsolt az Ur Christus arról: ha ki alamizsnát ád ne tudja a bal keze mit cselekszik a jobb keze ; ahoz képest Pátens Levelet is nem egyébért adtunk, hanem hogy ha mi vicissitudok lennének is, az lenne pro tos- timonio. A mi nézi végre az fejérvári privatusoknak conferalt ezer forint bársony árrát (kiről nem tudjuk Donátiét adtunk volt-o ? vagy nem) jóllehet örökösön nem adhatjuk oda. mind azáltal megírtuk Püspök uramnak, ő kegyelme adja oda a kolozsvári Collegiumnuk; interessé! annak is fordítsák jó tanuló hasznos ifjaknak és épüljön addig az*), inig a Fejérvári helyre áll; hiszem ha szintén Enyeden akar is ő Kegyelme**) bizonyos számú Alumnusokat állatni, van azoknak külön proventusok s nem is azoknak eonferáltatott a megemlített ezer forint. lm mit irtunk ő Kegyelmének, a Curatoroknak és Váradi Miklósnak, azoknak párját ez indusában kegyelmednek is megküldtük3). Kívánván tartsa s éltesse Isten Kegyelmedet sokáig jó egésségben. Datum in arcé nostra- Sáros Patakn. 10. Jan. „Ao. 1659.“ (Aláírás) Susanna Lóránt fi. m. k.

Erre a levélre Apáczai ezt Írja kívül „1659. 10. Januar." Ennek kíséretében érkezett meg a fejedelem asszony által kiállított „Pátens Levél,“ mely az Apáczaihoz Írottnál 1 nappal előbbi keletű s kívül Apáczai kezétől ekként van jegyezve: „Literae Donationales Susannae Lorántfi Principissae, de llor 1000; 1659. 9. Jan.“ Szövege itt következik.

„Mii Lorántfi Zsuzsanna, a néhai Méltóságos üdvözölt iíákoci György urnák, Erdélynek Fejedelmének, Magyarország némely részeinek Urának és Székelyek Ispánjának etc. özvegye. Adjuk mindeneknek az kiknek illik emlékezetül, hogy mü az Istenhez való buzgóságunkból és jó indulatunk*) T. i. használja addig a kolozsvári iskola Sz.

**) A püspök Csulai György. Sz.

s) Mindhárom másolat megvan levéltárunkban Sz.