Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1942
23 nek. Á földrajz egyetemi tanára kartársunk egyetemi évei alatt Terner Adolf volt, akit 1874-ben neveztek ki a földrajzi tanszékre. Nyolc féléves ciklusban matematikai, természettani és leíróföldrajzot adott elő s az utóbbi keretében az összes földségek bemutatására jutott idő. Hazánk Az osztrák-magyar monarchia földrajza heti 5 órás kollégiumban került ismertetésre. Ezenkívül Szakmabeli rajzgyakorlás címen a jelölteknek alkalmuk nyílt némi, a földrajz körében feltétlenül szükséges készségek elsajátítására is. Cholnoky Jenőt, a mai geográfusok nesztorát már csak az utolsó szemeszterben volt alkalma hallgatnia. A leíróföldrajzi kollégium keretében Európát ismertette, majd egy-egy félévben heti 1 órában szólt külön az Alföldről, illetőleg a Dunántúlról. Magántanár a. földrajzi tanszéken nem volt. Hermann Antal, a társadalom részéről szentesített formákkal és külsőségekkel nem sokat törődő ismert turista s az erdélyi cigányok kiváló ismerője, néprajzot adott elő. Készakarva, szándékosan ismertettük az egyetemi tanulmányok fenntebbi keretét és tartalmát, hogy ezáltal szemléletesebbé tegyük azt a nagy ellentétet, amelyet akkoron az egyetemről kikerült fiatal tanár-nemzedéknek a középiskolába lépve le kellett küzdenie. Ez a nehézség a tanárképező intézetek hiányában a mainál jóval, de jóval nehezebb volt. Egyetemi tanulmányainak befejeztével kartársunk egy évig nevelő volt, majd az Erdélyi Római Katolikus Státus kézdivásár- helyi gimnáziumához nyert kinevezést, ahol huszonnégy évig működött. A háromszéki medence jónevű iskolája Erdély egyik legrégibb tanintézete. Századunk első évtizedéig a minorita atyák vezetése alatt állott. Patinás rendházukkal sokáig egy fedél alatt volt az egykori esztelneki és kántai skóla jogutódja. Az 1906—07. tanévben azután átköltözött új, mostani kétemeletes palotájába. A természetrajzi szertár átköltöztetését a régi épületből még a minoritarendi természetrajztanár, Hermán Irén eszközölte, a rendezés munkája azonban már teljesen az új tanár vállára nehezedett. A szertár és a vele kapcsolatos helyiségek a második emeleten, a fizikai teremcsoport felett nyertek elhelyezést, az új épület városfelőli szárnyán. Ablakaiból pompás kilátás nyílik a minorita templomra, a főtérre s a város házain túl a Feketeügy völgyén át a Bodoki hegységre, amely az Olt völgyét zárja el az elég magasan fekvő háromszéki medencétől. Az előadó teremben a négyüléses padok lejtősen emelkednek. Innen a dolgozószobába, majd a szertárba juthatunk. Itt a fal mellett és a középen szabadon álló nagy üveges szekrények fogadnak. Kiválóan alkalmasak ásvány- és állatgyüj- temények elhelyezésére. A folyosó, dolgozó és előadó szabad falfelületére szinte magától kívánkoznak a szemléltető oktatást megkönnyítő képek. Eszményi, munkára ösztökélő kis birodalom! Csak
