Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941
44 Dr. Józsa János Gyulafehérvárról, Szüts Ferenc Debrecenből és Réthy Károly tanár urak Budapestről foglalták el. Közülük Dr. Józsa János ta» nár úr október végén a helybeli áll. román gimnázium igazgatására kapott megbízást. A VKM a tanév második felében Reischei Arthur kollégán» kát a helybeli Egyetemi Könyvtárhoz nevezte ki. Tizennégy évig volt isko» Iánk tanára s több éven át a Mária Terézia Finevelő intézet régense. Köte» lességének mintaszerű elvégzésén kívül sokat fáradozott az erdélyi ifjúság volt kedves lapjának, a Jóbarátnak szerkesztésében. Itt és más folyóiratok» bán megjelent tanulmányai és könyvismertetései az iskolán kívül állók széles táborában tették nevét ismertté, öreg iskolánk évkönyvei időtálló emlékezés» sei jegyezték fel nevét. A tanév második felében Kovács Béla igazgató* helyettes betegszabadságra ment. Óráit Papp Gyula, a brassói róni. kát. gimnázium volt tanára látta el óraadói minőségben. 4. Tanári értekezletek. A Rendtartásban előírt kötelező értekezleteket idejében megtartottuk. Ezeken a következő pedagógiai vonatkozású kérdések kerültek megbeszélésre. Az alakuló értekezleten az igazgató a totális állam nevelésügyi törekvéseit ismertette. Az első módszeres értekezleten Szüts P'erenc tanár úr Időszerű gondolatok a latin tanítás módszeréről címmel értekezett. Az első félévi nevelésügyi értekezleten az igazgató ismertette a Személyi-lapok jelentőségét és kitöltésük módozatát. A második félévi mód» szeres értekezlet előadója Beczássy Zoltán volt, A sport szerepe az új magyar iskolában, Roos József tanár úr pedig az Ifjúsági Könyvtárak hiva» tása címen értekezett. A második félévi nevelésügyi értekezleten Heszke Béla és Szántó Béla kartársaink ismertették a tehetséges falusi gyermekek kiválasztását célzó eljárásokat. Tanúlságosak és gondolatindítóak voltak a bemutató tanításokat követő megbeszélések is. Ilyen órát tartottak az év folyamán Börzsei Márton, Dr. Csaba Jenő és Cseke Vilmos. 5. Valláserkölcsi nevelés. Iskolánk kezdettől vallja, hogy az értelmi síkon történő vallásos nevelés magában nem elégséges. Ezért igyekszünk akarati és érzelmi síkon is lehetőleg élményt nyújtani. Főcélunk: megérzé» keltetni ifjúságunkkal milyen mélységek vannak az egyházi évben, mennyire alapvető fontosságú átélni énekben, ritmusban, közös ájtatosságban az egy» háznak hagyománykincsét. Ennek a célnak szolgálatában állottak elsősorban a diákmisék, továbbá a két alkalommal rendezett ünnepi istendicséret. Ezek» nek elgondolása volt: az egész diákság bevonása az ünnepségbe. A november 30-án tartott ilyen ünnepséget Calazanzi Szent József tiszteletére rendeztük a következő műsorral: 1. Oh Pater parvulorum ... (Calanzi Szent József himnusza). Énekelte az ifjúság. 2. Invitatorium—Felhívás. Imádkozta Guri- satti Antal VIII. o. t. 3. Kirje, kirje . . . (Csongrádmegyei népi ének). Énekelte az ifjúság. 4. Ad Matutinum—Éjféli imaóra. Szent József gyér» mekkora. Imádkozta Erőss Alfréd I. b. o. t. Ad Laudes—Dicséretre. Szent József ifjúsága és tanulmányai. Imádkozta Palkó István II. b. o. t. 5. Futva jöttem elibéd . . . (Szegedi: Cant Cath. 1674). Énekelte az ifjúság. 6. Ad Prímám—Reggeli imaóra. Szent József papsága és fáradhatatlan tevékeny» sége. Imádkozta Veress Béla III. b. o. t. Ad Tertiam—Harmadik órára. Szent József Rómába hivatása és rendalapítása. Imádkozta Zsidó Sándor IV. a. o. t. 7. Isten hazánkért . .. (Náray: Lyra coelestis. 1695) Énekelte az ifjúság. 8. Calazanzi Szent József küldetése a magyarsághoz. Elméiké» dés: tartotta Almay Béla m. kir. vezérkari őrnagy, piarista öregdiák. 9. Boldog» asszony Anyánk . . . (Deák: Énekgyűjtemény. 1774). Énekelte az ifjúság. I
