Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941
Pályaválasztási tájékoztató. A kolozsvári Piarista Diákszövetség Intézőbizottsága áltat a Gimnázium Igazgatóságával együttesen 1942. március havában rendezett pályaválasztási tájékoztató előadássorozat anyagának felhasználásával. Összeállította Dr. Bálint Zoltán, egyetemi adjunktus. A7, ember élettevékenységét a közösségi élet bonyodalmas rendszerébe fonódva fejti ki s ez a tény a pályaválasztásnál különös súlyt, jelentőséget nyer. Az életpálya értékmegvalósitások folyamata, értékek kialakítása, de egyben szolgálat, amely amellett, hogy egyéni élvezettel és haszonnal jár, a közösségi adottságok, érdekek figyelembe vételét is feltételezi. Az életpályát teljesítményekben látjuk, formai megnyilvánulása a munka s a magasabb eszményektől, az életcél felfogásától függ, hogy a kifejtett munka egyszerűen foglalkozást jelent-e, vagy hivatássá magasztosul. A magyar jövő igénye is ez utóbbira irányúi. Minden magyar ifjúnak, fiúnak, vagy leánynak leikébe kell fogadnia Hóman Bálintnak a visszatért kolozsvári egyetem megnyitásakor erre vonatkozólag mondott szavait: „ A magyar jövőnek a múlthoz mindenben méltó alakulásában csak akkor bízhatunk, ha népünk minden fia a nemzeti munkaközösség hasznos tagjának fogja érezni magát, hinni fog saját munkája fontosságában, de ismerni fogja képességének irányát, terjedelmét és korlátáit is. A magyar élet csupán akkor lesz teljes, a magyar munka gyümölcsöző, ha fiaink nem csupán anyagi megélhetésüket biztosító életpályát, hanem erkölcsi javakat termelő hivatást is látnak foglalkozásukban s a maguk — bármily szerénynek tetsző — hivatáskörében egész emberként a legtökéletesebb munkával fognak a közösség szolgálatára állni“. A hivatástudat megőrzése azonban nem könnyű dolog. A legjobban az biztosítja, ha az ember életpályáján boldogulni tud. Ehhez pedig az életpálya helyes megválasztása szükséges. Fel kell tárni, számba kell venni a pályátkereső személy testi-lelki adottságait, felmérni életalkalmazkodó képességét és ezeket az adatokat az életpályák követelményeivel egyeztetni. Rengeteg bajt okoz azonban, hogy az életpályák követelményeit többnyire csak nagyjából, felületesen ismerik az érdekeltek, de még nagyobb baj, hogy a pályát- keresők döntő adottságairól, mirevalóságdról csak kevesen igyekeznek idejében meggyőződni. A rosszúl sikerült pályaválasztások súlyos következményeiként az emberek egy része változtatni kénytelen a foglalkozását és sok dolgozót azért roncsolnak nyomorulttá a’gépek, azért betegednek meg sokan vagy azért dkoznak esetleg baleseteket, mert nem alkalmasak azokra az állásokra', amelyekbe sorsuk sodorta őket. A rosszul megválasztott, vagy tévesen kijutott életpályán megmutatkozó sokféle emberi gyöngeséget csúnyán megsínyli a közösség érdeke s a nemzet féltett jövője is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni,
