Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941

16

két. A harmadik nagy csoport a halak és viziállatoké. A folyóvízi és tavihalak után bemutatásra kerülnek itt a cetek, fókák, bálnák, a polipok, rákok és a piócák. A negyedik csoportba sorozza Comenius a négylábú háziállatokat, az ötödikbe pedig a többi emlőst, függelékül az amphibiákat, (a békákon kívül a teknőst, a krokodilust, sőt a hódat és vidrát is !)

A mai szisztematika szerint mindenesetre tarthatatlan csoportok, s erősen megkérdőjelezhetők voltak már Comenius idejében is. Súlyosabb kifogás azonban nem hangzott el ellenük. Megkönnyítették az állatvilág áttekintését s alkalmasak voltak arra is, hogy némi ökológiai, anatómiai ismeretet el lehessen közéjük helyezni. Az utóbbiak közül egyesek még ma is elfogodottak pl. a kérődzők összetett gyomra, (rumen, reticulum, echinum, — úti Über folius — omasum)« a halak úszóhólyagja (Pisces habent . . . intus vesicam turgidam, ad facilius fluitandam, quae si rumpitur, perit ad nandum habilitas)' Mások az első pillanatban mosolyra késztetnek, majd gondolkodásra, elmélyülésre afelett: milyen tévedésekkel teli is az igazsság megismeréséhez vezető út. A madarak kiválasztó szervéről pl. ezt olvassuk! quamvis pitissent, nulla tarnen mingit, omni humiditate in vapores, quibus humectandae sunt plumae perpetuo, abeunte, (Schola Ludus, Pars I, Actus V. Seena III), Érdekes a kérődzőknél található rész is • a felső állkapocsban a fogak azért hiányzanak, mert állományuk a szarv képződéséhez szükséges.

Feltűnő részletességgel ismerteti Comenius az embert. Ennek a ténynek magyarázatául úgy érezzük kevés egyedül az újra időszerűvé vált ókori klasszikus jelszóra, a gnothi se auton-ra hivatkozni. Közrejátszott itt a renaissance nagy anatómusainak kutatása is, amely a tudományok iránt érdeklődök figyelmét fokozottabban terelte a magát egyre tudatosabban vizsgálódó emberre. Comenius leirásából még ma is elfogadható a test főbb részekre való osztása, a csontok csoportosítása, az izmok tájak szerinti elkülönítése és a bélcsatorna taglalása, hasonlóan a fogak osztályozása. Kevésbbé helytállók a kiválasztó szervről és a tüdőről szóló részek. Teljesen elhibázott ellenben az élettani rész. Itt az egész vonalon még az Aristoteles utáni görög iskola (Hippokrates, Herophilos, Erasistratos) szelleme kisért. Eszerint a csontoktól megtámasztott izmok három üreget zárnak körül: az agy,- mell- és hasüreget. A testet nedvek járják át, ezeket a Spiritus tartja állandó mozgásban. A nedvek között első a „sanguis, rubens et dulcis, tűm pituita (nyál), subalbicans et ínsipida (izetlen), dehínc cholera, bilis flava (sárga epe), et amara (keserű), tandem melancholia, bilis atra (fekete epe), et acida (savanyú)." Aszerint, hogy melyik van túlsúlyban, más és más a temperamentum.