Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
58 szertartásmester Fekete Tibor, Fleury kardinális ifj. vitéz Szabó Lőrinc, Orleansi herceg Flegler László, Szatmári Király Ádám Kapdebó Ferenc, gróf Csáky Mihály Stief László, báró Zay Zsigmond Vikárius Károly, Kisfaludy György Bérczy József, Kacsó András Györgypál József, Géléi Péter Rochlitz János, Gábor János László Gábor, L, II., III. névtelen bujdosó Gurisatti Antal, Sikó Zoltán, Varga István; L, II., III. francia lakáj András István, Nemes Sándor, Szegő Miklós VII. osztályú tanulók. 7. Kodály Zoltán: Intermezzo a Háry János c. dalműből. Berlioz: Rákóczi induló. Előadta a gimn. zenekara Szántó Béla tanár vezényletével. Öregdiák találkozóval egybekapcsolt évzáró ünnepélyünket június 22-én tartottuk a következő műsorral: 1. Népdalok. Énekelte a gimnázium ifjúsága. 2. Mécs László: Hajnali harangszó. Szavalta Sántha Ferenc III. b. o. lan. ,3. Az érettségizeitek nevében beszélt Cseke István. 4. I’oldis D.: Katona nóták. Előadta a gimnázium énekkara, Szántó Béla vezetésével 5. Az 1879-ben érettségizett öregdiákok nevében beszédet mondott Merza Gyula földbirtokos, a pápai Szent Szilveszter rend lovagja. A jelenlegi diákokat üdvözölte Dr. Kuncz Ödön, a budapesti Pázmány Péter egyetem ny. r. tanára. 6. Erdély köszöntése. Szavalta Almay Béla V. o. tanuló. 7. György Pál ifj. elnök az Önképzököri pályamunkákról tett jelentést. Ezt követte a jutalmak kiosztása és az igazgató záróbeszéde. Az ünnepély befejező része volt: 8. a) Elmegyek hosszú útra (székely népdal); b) Himnusz. Énekelte az egész ifjúság. 7. Tanulmányi előmenetel. Évkönyvünk statisztikai adatai a tanulmányi előmenetelről csupán rideg számadatokat közölnek. Belőlük azonban nem világlik ki az a kemény munka és nagy körültekintés, amelyek eredményeként értük el az eredményt. Voltak tárgyi nehézségeink: a tanév későbbi kezdete, tankönyvhiány, a román tanrend szerről a magyar tanrendszerre való áttérés, az egyes tárgyak egymásutáni anyaga, valamint a rokon szakok között a kapcsolatok megteremtéséhez szükséges előtanulmányok hiányossága, a román állami iskolából jött tanidók nyelvi nehézsége, a tanulók aktív és passzív nyelvtudása közötti óriási különbség. Ehhez járult a tanulók és szülők részéről bizonyos lelki beállítottságú gátlás. Sokan azt hitték, hogy a magyar rendszer enyhe és megalkuvó, nemzeti szempontból nem kíván komoly munkát s elnéző lesz. Számosán akadtak, akik a nagy politikai fordulat után újra visszatértek gimnáziumi tanulmányaiklhoz, jóllehet lelkileg abból már kikapcsolódtak. A szülői társadalom nagv- része még mindig az összeomlás előtti magyar iskolarendszert ismerte, amelyben a gimnázium egyedül képviselte a művelt középosztályhoz vezető utat. Ma már más a helyzet. A régi, a világháború előtti magyar gimnázium mellett a gyakorlati középiskolák egész serege: mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és líceum igyekszik ezt a kívánságot kielégíteni. Természetesein a magyar közönségnek lélekben mindezzel meg kell barátkoznia. Az igazgatónak és a tanári karnak rengeteg fáradozásába került, mn'g a jelenlegi tanulmányi előmenetelt elérte. Ezen a vonalon még tovább kell haladnunk. A következő szakasz azonban már könnyebb lesz.
