Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940

52 piarista gimnázium ajándékozta nemzeti színű szalagot, s feldíszítettük vele iskolánk patinás, nagyidőket látott zászlaját. A bensőséges, meg­ható ünnepségen a budapesti Piarista Diákszövetséget gr. Teleki Pál miniszterelnök képviselte. Szentmise után az intézet ifjúsága az iskola udvarán tisztelgő elvonulást rendezett a zászló előtt. Az iskolai év folyamán a tanítást semmiféle kényszerszünet nem zavarta meg. Az évvégi összefoglalásokat a VITT. osztályban május 8—14-e között tar­tottuk meg, a többi osztályban a Rendtartásban előirt időben. Magán- vizsgálatok június hő 3., 4. és 5. napján voltak. A tanévet június 22-én zártuk fényes ünnepéllyel. A Te Deum és bizonyítvány-osztás június 25-én volt. 2. Iskolánk épülete és felszerelése. Iskolánk jelenlegi épülete száz­húsz éves. A korszerű kívánalmaknak ha mindenben nem is felel ineg, alapos átalakítással még mindig szolgálhatja a magyar művelődés ügyét. Az elmúlt két évtized alatt anyagi nehézségek miatt, nagyértékű szertárai nem fejlődhettek a régi ütemben. Szemléltető eszközei, nem egy vonatkozásban, pótlásra szorulnak. A fenntartó hatóság az elmúlt kétévtizedes uralom alatt az iskola létéért folytatott küzdelmében, min­den áldozatot meghozott, amiért a magyar művelődés minden hivatalos tényezője részéről csak a legnagyobb elismerés illetheti. A szükséges tatarozásokat az elmúlt nyáron is elvégeztette. 3. Változások a tanári testületben. A tanári karban nagyobb vál­tozás történt. A főhatóság hozzájárulásával a Kegyestanítórend ma­gyarországi főnöke s a visszacsatolt területek comissarius generálisa, intézetünk eddigi igazgatóját, Bakódi Antalt a nagykárolyi kegyesrendi társház főnökévé nevezte ki és megbízta az ottani plébánia vezetésével. Eltávozott igazgatónk két hónap híján, hét és félévig állott iskolánk élén. Nagy idő, még inkább azzá válik azonban, ha tartalmát nézzük. Űgyszólván napról-napra kellett az iskola létéért harcolnia és ha emellett maradt miég ideje az intézet fizikai kereteinek megóvására, sőt fejlesztésére, nemkülönben tanítványaink lelkivilágának az irányí­tására, csak egyet mondhatunk: Kemény időben végzett derekasan férfimunkát. Emlékéi iskolánk annalesei hűen és hálával fogják őrizni. A tanári testület szerzetes tagjai közül Visegrádi Lajos és Dr. Vénig József váltak még ki. Dr. Biró Vencel, aki az elmúlt tanévben mint ki­segítő óraadó tanár működött, a kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem történelmi tanszékére nyert kinevezést. Róla Évkönyvünk más helyén emlékezünk meg. Visegrádi Lajos a helybeli kegyesrendi Társ­ház főnöke lett. Neve összeforrt iskolánk utolsó négy évtizedével. Az 1902—3. tanévben került intézetünkhöz. A nagy összeomlásig kétszer vezette osztályát elsőtől az érettségiig, ami a nehéz tanári pályán a legnagyobb ritkaság. A latint és magyart tanította az ezen tárgyakban rejlő nevelő-erők teljes alkalmazásával. Tanítványai ma beérkezett írók, elismert tudósok, vezető állásban lévő közéleti férfiak, akik min­den dicséretnél beszédesebben hirdetik nevelői munkásságának eredmé­nyét. Az összeomlást követő időkben néhány éven út intézetünk igazgatója volt, majd magas rendi tisztségeket töltött be. Az utóbbi néhány év alatt ismét szorosabb kapcsolatba került iskolánkkal. A magyar nyelvet és irodalmat tanította. Áldásos működésére a szülői társadalom, Ko­

Next

/
Thumbnails
Contents