Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940

I. Iskolánk múltja.

Iskolánkat Erdély dicsőséggel övezett fejedelme, a legnagyobb lengyel király, Báthory István alapította 1579-ben. Tehát a király- hágoninneni részek egyik legrégibb tudományt terjesztő és lelket nemesítő intézete. Néhány évnyi megszakítással 1773-ig a jezsuiták vezetése alatt állott. A Jézus-társasági atyák messze földön híres kollégiuma először a mai Farkas-utca belső részén volt. Innen került Monostorra, majd az Óvárba s végül a XVIII. század második évtizedében a mai Egyetem- és Farkas-utcának arra a részére, ahol a központi egyetem és az Erdélyi Egyházmegyei Tanács intézményei: templom, gimnázium,

a két fínevelő és a piarista rendház állanak. Iskolájuk teljes tagozatú. A hatosztályú gimnáziumnak grammatikai, retorikai és poétikai tagozatára épült az akadémia bölcseleti, hittudományi és részleges orvosi fakultással. A rend feloszlatása után az erdélyi katolikus tanulmányi alap birtokába került. Három évig exjezsuiták tanítottak benne.

1776-ban az intézet történetében új fejezet kezdődik. Mária Terézia akarata szerint az iskolába a piarista rend került. Tagjai a gimnáziumban és az akadémián is tanítottak. Gimnáziumuk öt osztályú volt. Tanításuk az 1781-ben megjelent Norma Regia szerint tolyt. 1817—21.