Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
44 Tanári kongresszus. A Mária Terézia finevelő. Fontos esemény az 1939 július elején Marosvásárhelyen tartott katolikus tanári kongresszus, hosszú szünet után az első ilynemű összejövetel. A kongresszust Boga Alajos prelátus hívta egybe és dolgozta ki annak munkarendjét. A kongresszus időszerű nevelési kérdésekkel foglalkozott. Az intézet tanárai nagyobb számban vettek azon részt (Szász István, Kovács Béla), dr. Rózsa József és Kelemen Béla előadást is tartottak. Az állam részéről legtöbbször Olimpiu Ghitia főfelügyelő jelent meg az intézetben. 1933 november 7-én dr. Gusti közoktatásügyi miniszter, a falumunka lelkes támogatója, látogatta meg az intézetet, előadási órán is résztvett. Az intézeti irodában Cseke Vilmos, Jánky János, Incze Andor, László Imre, majd Oszlács Viktor tanárok végeztek titkári teendőket. Szertárak fejlesztésére évenként tekintélyes összeget költött az iskola. 1934—35., 1935—36. tanévben sok történeti képet szerzett be, az ifjúsági könyvtárra 18.766 lejt adott, a következő év*ben 16.583 lejt. Az érem- és régiségtani szertárt dr. Prickler Lajos mariánumi tanár, az intézet öregdiákja átszervezte. A diákok részére adott juta- Jotmkönyvek az egész időszakon át jórészt a Minerva könyvkiadó által ajándékozott könyvekből teltek ki. A Mária Terézia fineveiő-intézetben a létszám növekedésével (99-—130), lépést tartott annak célszerű fejlesztése is. Az évi tartásdíj 7500 lej volt, az alapítványosok évi 1000—800 lej segélyben részesültek. Az intézetet Reischei Artur igazgató, Cservény Albin aligazgató, Rácz József, Heinrich László tanárok vezették körültekintéssel, eredményesen. A tanári kar összeállításának érdekessége, hogy az 1935—36.— 1937—38. tanévekben Roosné Fekete Margit, capacitate vizsgás francia nyelvszakos tanárnő is tanított az intézetben. Az 1938—39. tanév végén dr. Wildt József tanár a brassói főgimnázium igazgatását vette át. Mint tanár, több igazgató mellett titkár, lelkiismeretes munkájával, állandó tettkészségével, az iskolához való ragaszkodásával, nagy értéket jelentett az ifjúság nevelésében. Ugyanakkor nyugalomba vonult Dutschak András tanár, kegyesrendi bázfőnök, aki főleg templomi ténykedéseivel és gyakorlati útmutatásaival hatott jótékonyan az ifjúságra. A kisebbségi élet tanulságai. Az iskola az if jak lelki és testi fejlesztése érdekében tehát megtett mindent, amennyit tehetett. Jellemképzéssel, anyagi támogatással, tudásközléssel kisebbségi életmódhoz szükséges hitet, bizalmat, önállóságot, magaerejében bízást, életrevalóságot igyekezett elsajátíttatni. Intézményeket állandósított, hogy azokkal a szükséget kisebbítse, a lelkeket gazdagabbá tegye és nemzeti érzésük megőrzését biztosítsa. Munkájában segítségére volt az Erdélyben keletkezett közszellem és magában a városban található helyzet. Általános felfogássá lett ugyanis, hogy az iskola a nemzeti nevelés alapja, a faj fenntartásának biztosítéka. Általános lett a ragaszkodás
