Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
41 licentiátust, vagy egyesek képesítő (capacitate) vizsgát is. Ez utóbbi a szaktárgyakból letett vizsgát megismételve, befejezettséget jelentett. Versenyvizsgának látszott, mivel a rendes tanárrá történt kinevezéskor számított. A szülők társadalmi állása a rendes képet mutatta. Mezőgazdasággal foglalkozók, iparosok, kereskedők, tisztviselők állottak előtérben. Az iparosok és tisztviselők vezettek. Feltűnő, hogy 1938—39-ben a napszámos szülők száma 8-ra emelkedett. Megfigyelést érdemel a nyugdíjasok rovata, akik idő múltával felszaporodtak. Űj vizsgálati rend. A tanulók anyanyelvűk szerint mind magyarok. Kiemelhető, hogy külön engedély alapján 1933—34-től egy görögkatolikus, 1936—37-től egy örménykatolikus, 1938—39-ben két örménykatolikus, 1939—40-ben két görögkatolikus és két örménykatolikus tanult az intézetben. A felső tagozathoz szükséges felvételi vizsgálatot az 1933—34. tanévtől nehezítette, hogy a vizsgabizottságba állami román tanárokat is neveztek ki, akik a fiukat nem ismerték. Ez a rendszer megmaradt az 1938—39. tanév végéig. Ekkor a változó idők figyelmeztető hangjára ismét az előző eljárás tért vissza, t. i. csak a bizottság elnöke jött román intézetből. Ugyanúgy ez évben a baccalaureátusi vizsgabizottság, amely előtt a kisebhségi tanulók előállottak, első Ízben kisebbségi tanárokból tevődött össze, csak az elnök maradt romám. Ez iskolából Roös József lett a bizottság tagja. A szigorúság is, amely az utóbbi években a baccalaureátusi vizsgákat jellemezte, az utolsó tanővbenl felolvadt, hogy mérsékeltebb megítélésnek adjon helyei. Ugyanúgy történt az osztályvizsgálatokkal is. 1936—37. tanévtől minden osztályban voltak évvégi vizsgálatok, az utolsó 1939—40. tanévben ezek elmaradtak és helyöket tananyag-összefoglalások váltották fel. Az 1935—36. tanévtől ismét nyolc osztályúvá lett a gimnázium. A nemzeti ünnepek számának feltűnő növekedése, egy-egy iskola- látogató szigorúsága, a befejező vizsgálatok megnehezítése, az osztályvizsgálatok visszahozatala a román nemzeti szellem felélesztésével függött össze, amely a bécsi döntést megelőző éveket áthatotta. A nacionalista irányzat a középiskolai ifjúság nevelésébe is erősebb jellegzetességeket vitt be. A nemzetközibb cserkészet rovására ugyanis az 1935—36. tanévtől kezdve az országőr (straja — strázsa) rendszer lépett életbe, amely a cserkészetet csakhamar kiküszöbölte az iskolából. Országőr szervezet. Az 1935—36. tanévben az országőr szervezetet tíz megyében vezették be, köztük Kolozs megyébe is, így került be ez intézetbe is. A tisztképző tanfolyam elvégzése után a strázsa-csapat Roos József tanár vezetése alatt állott. A csapat tagjai lettek mindazok, akik nem voltak cserkészek, vagy nem voltak katonai előképzősök. Ez utóbbiak a felső osztályok katonaköteles és katonai képzésben részesülő diákjai
