Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
37 A gyakorlati pályákba vetett bizalom megrendül. Az emelkedés okait több körülmény világítja meg. Egyik okát abban találjuk, hogy a magánvállalatokra, kézművesekre, gyári munkásokra nézive is a numerus clausust kezdették alkalmazni. Emiatt a gyakorlati pályákon való elhelyezkedésbe vetett bizalom megrendült. Ennek következtében több tanuló maradt vissza a gimnáziumban. Csak az utóbbi éveket véve, a következőket figyelhetjük meg: Amíg az 1925— 1926. tanévben a IV. osztály 61 tanulójából (ez osztálytól mentek gyakorlati pályára a diákok) gimnáziumi tanulmányait csak 36 folytatta, és gyakorlati pályára lépett 25, (iparos lett 9, kereskedő 4, földmíves iskolába ment 1, ipariskolába 5, kereskedelmi iskolába 6), az 1926—27. tanévben 55 tanuló közül a gimnázium felső osztályába lépett 32, gyakorlati irányban keresett elhelyezkedést 23 (iparos lett 6, kereskedő 1, földmíves iskolát kezdett 1, ipariskolát 2, kereskedelmi iskolát 13), az 1927—28. tanévben 70 tanulóból tovább tanult 30, gyakorlati pályát választott 40 (iparos lett 14, kereskedő 8, ipariskolába ment 4, kereskedelmi iskolába 14), az 1928—29. tanévben a III. osztályból, (ekkor ez az alsó tagozat befejező osztálya) annak 54 tanulójából tovább ment 33, gyakorlati pályára 21 (iparra ment 9, kereskedelemre 4, földmíves iskolába 1, ipariskolába 3, kereskedelmi iskolába 4), addig az 1929—30. tanévben 71 III. osztályos tanulóból gimnáziumi tanulmányait folytatta 52, 1931—32-ben pedig 50 tanulóból 41. A létszámemelkedés másik oka, hogy a finevelő befogadóképessége nagyobbodott és így több vidéki tanuló iratkozhatott be az iskolába. A finevelő befogadóképessége ez időben 70-ről már 98-ra emelkedett. Továbbá a jelentős körülmény, hogy több vidéki iskola megszűnt, vagy négy osztályúvá egyszerűsödött. így különösen a négy osztályúvá vált marosvásárhelyi gimnáziumból jött tömegesen az ifjúság. __ _ Jubileumi album. A díszterem tovább épül. Az igazgató gyakorlati és művészi ízlése hasznos fejlesztésekben nyilatkozott meg. Az iskola, mint intézmény, 1929-ben érte el létének 350-ik évét. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király ugyanis 1579-ben alapította azt. Helyét többször változtatva, sokszor nehéz viszonyok között azóta terjeszti ez iskola a vallás és tudomány áldásait. A nevezetes évforduló emlékét az igazgató szép jubileumi album kiadásával tette emlékezetessé. Az albumban az iskola történetét dr. Biró Vencel írta meg, dr. Hankó János rajzoló meg 10 műmellékletet készített hozzá, amelyek az intézet múltjából és jelenéből vett képeket örökítenek meg. Továbbá az igazgató folytatta és befejezte a díszterem kiépítését. Falkivétellel hozzácsatolta az énektermet és az egészet parkettel látta el. Díszesebbé tételére Vágó Gábor szobrászművész alkotásában három gipsz-mellszobrot állított be, amelyek az intézet nagynevű öregdiákjait: Mikes Kelement, br. Jósika Miklós regényírót, továbbá a „diákok püspökét“, gr. Mailáth Gusztáv Károly püspököt ábrázolják. Mikes Kelemen, mint a vallásosság, tudomány, hűség és kedélyesség mintaképe, egyik oldalfülkében könyökölve tekint az ifjúságra. A
