Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1916
Iskolánk és a háború. 1. Az intézeti épület. A világháború harmadik évében intézetünk a legnagyobb megpróbáltatásokon esett át. Alig fejeztük be a műit tanévet, nyugtalanító hírek érkeztek az oroszok bukovinai betöréséről. A hir valónak bizonyult, s intézetünk bukovinai menekülteknek adott menedékhelyet. Intézetünk bútorait, székeit, asztalait kikölcsönöztük a menekülő hivataloknak, tantermeit sürü sorokban hullámzó néptömegek foglalták el. Az intézet kapujára felírt nehány szó Muszterung von Radautz jelezte, hogy a menekültek ezreit itt sorozzák, itt állítják mérték alá. A bukovinai menekültek is elhelyezkedtek, hivatalaik megkezdték működésűket, amikor az oláhok betörésének hire járta be az országot. Városunk a gálád hírre mozgalmas lett. Az idegen menekültek megindultak, hogy a mi menekültjeinknek engedjék át a helyet. Intézetünk nyári lakói is megváltoztak. A katonaság, mely augusztus hó elején tartalékos tiszti iskola számára foglalta le az intézetet, a tartalékos tiszti iskolát kiköltöztette, hogy helyet csináljon az első hadsereg-parancsnokságnak. A váratlanul érkezett parancsnokság nemcsak iskolánk minden helyiségét foglalta le, hanem kordonnal elzárta az egész Farkas-utcát. Az augusztus hó 1-én megüresedett kegyesrendi kalazantinutn a katonai hivataloknak középpontja lett. Iskolánkban nyert elhelyezést a tábori csendőrség, a 170 sz. tábori posta, a hadműveleti főpénztár, tábori lelkészi hivatal. Nemcsak az intézet helyiségeit, hanem bútorzatát is igénybe vették a különféle katonai intézmények. Még a rajztermet is ki kellett ürítenünk, hogy a szolgálatot teljesítő katonákat el lehessen helyezni. Az intézet kis udvara népes volt a tábori konyha s a tábori pékműhely személyzetétől. Hogy az intézet lefoglaltsága meddig fog tartani, az bizonytalan volt. Kolozsvármegye főispánja szeptember hó 25-én értékez- letre hívta a középiskolák igazgatóit, hogy megbeszélje a teendőket az iskolák megnyitására vonatkozólag. Az értekezlet, amelyen a tank. kir. főigazgató Szentimrei István is jelen volt, azt határozta, i, l’
