Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1915
14 kar is felhasznált minden alkalmat, hogy a nagy idők eseményei ne tűnjenek el nyomtalanul s hatás nélkül ifjúságunk felett. Az ifjúságnak hazaszeretetre való nevelésének alkalma a haza védelmében elpusztult kárpáti falvak felsegélyezésére rendezett nagyobb szabású iskolai ünnepünkön kínálkozott. A tanárkar részéről Patay József dr. intézetünk ékes szavú történet tanára mondotta a következő ünnepi beszédet: Mélyen Tisztelt Hallgatóság! Kedves Tanuló Ifjak! Ősvezéreink buzogánnyal lágyították Nyugat koponyáját és megtanulta a Nyugat, hogy szomszédjába egy új nép költözött: a magyar. Az Árpádok bibliával, karddal és törvény- könyvvel beledolgozták magukat a Nyugat közösségébe, vérbeli, diplomáciái és kulturális kapcsolataiba és tekintélyes, szimpatikus, jó népnek tartották a magyart. Anjouink korában már imperiálisztikus állam voltunk, Nagy Lajosunk minden szavára, minden intésére figyeltek és a királyi udvarhoz olyan ügyekben fordultak, mint ma a hágai békebirósághoz. A visegrádi palotát, Mátyás budai palotáját úgy látogatták a külföld tanulnivágyó elemei, mint mi nézegetjük ma Róma vagy München képtárait, a Louvre-t, va'gy a Britisch-múzeumot. Éz azután, mint nyári alkonyaikor, ha fekete vészfelhő borul a látóhatárra, egyszerre sötét lesz, úgy borult be hirtelen -átmenet nélkül hajdani dicsőségünk ege és a világ jám- borabbik fele elfelejtett minket, a rossz májú fele nem vett tudomást rólunk. Szomszédunk eltakarta előlünk a nyugati napot, árnyékban csenevészedtünk, betegessé váltunk és egy-egy nagy csípésre történt rövid ébredéstől eltekintve hosszú-hosszú letargiába sülyedtünk. Széchenyink óta sok törekvéssel csináltunk ugyan illmninációkat Nyugat felé,de nagyrésztelnyelte fénysugarainkat a tág foglalóságu Ausztria szó. És csodák csodája: ismét foglalkozik velünk a világ. Mikor egy-egy külföldi cikk önálló magyar törekvésekről, a monarchia másik államától különálló, tisztán magyar valamiről beszél, megdörzsöli az ember a szemét és fejcsóválva kérdi, mi a kő, ezt is megértük ?
