Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913

5

és Háromszék megyékben uralkodó, Udvarhely megyében sok volt a protestáns. A városok közül legtöbb katholikus volt Nagyváradon, Kolozsvárott, Gyulafehérváron, kisebb számmal voltak Torda vidékén, Marosvásárhelyen. A Báthoryak birtokain, a régi Kraszna megyében, főleg Szilágysomlyón és környékén maradt meg a katholikus vallás, Lúgos és Karán- sebes vidékén a nemesség nagy része szintén katholikus volt. A székely katholikusok száma mintegy 40,000,5 6 Kolozsváron 300—SOO0 ember. Gyulafehérváron 300 katholikus család volt,7 a polgárság a falakon kivül elnyomott helyzetben sínylődött, a város első sorban katonaváros volt. A városok közül legtöbb a katholikus Nagyváradon, számuk 2500— 3000 körül volt.8 A Székelyföld kivételével a katholikusok mindenfelé kisebbségben voltak, így a tempiomhasználatban háttérbe szorultak, kevés számuknál fogva gyengébbek, egyházi célokra való áldozathozatalra szegényebbek voltak. A protestánsok híveik nagyobb számára hivatkozva, mindenfelé lefoglalták a katholikus templomokat; míg a katholikusokkal egyenlő számban voltak, közösen használták azokat, egyik bevárta, míg a másik felekezet az istentiszteletet befejezte, vagy pedig egyik nap egyik, a másik nap a másik használta a templomot.9 A templomelvételeket a katholikusokra nézve elviselhetővé tette az, hogy legtöbb helyen úgy sem volt pap, aki ott híveivel istentiszteletet tarthatott volna. Kevesebben is voltak sok helyen, minthogy külön papot fizethettek volna. Székelyföld kivételével itt-ott volt egy-egy pap. Kolozsvárott 1579-ben egy asztalosmester szokta vasárnap és ünnepnapokon az evangéliumot felolvasni s tőle telhetőleg megmagyarázni.10 Váradra Báthory Kristóf vitt egy szerzetest, mikor odavaló kapitány volt,11 Szilágysomlyón is volt

5 Epistolae, II. k. 36. I.

6 ü. o. I. k. 68., 75. 1.

7 ü. o. II. k. 64. I.

8 ü. o. II. k. 104., 130., 220. I. Possevino 54. 1.

9 Érti. Orsz. Emi. II. k. 218., 224. 1.

10 Epist. I. k. 67. I.

11 ö. o. I. k. 11. 1.