Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913

A római katholikusok helyzete és hitélete Erdélyben a jezsuiták első betelepülése idején. (1579—1588-ig.)

Ezen értekezés A hitújítás az erdélyi katholikusok erejét ce,ia- számban s területben egyaránt megkisebbítette. Az egyházi vagyonnak 1556'-ban történt elvételével megszűnt az erdélyi püspökség, a püspökséggel megszűntek a magasabb egyházi állások, vezetők nélkül - maradt az alsóbb papság. Mivel nem volt, aki új papok neveléséről gondoskodjék, a papok száma egyre fogyott. Emellett a katholikus papság 15661 2-ban elhatározott kiutasításával alig maradt itt-ott egy-egy pap Erdélyben, a szerzetesek a csíksomlyói ferencrendiek kivételével mindenünnen kivonultak. Amennyiben a székelyek között volt legtöbb katholikus, itt maradt legtöbb pap. A papság távozásával vezetők nélkül maradt katholikusokat nem volt, aki a katholikus vallásban megtartsa. Az országgyűlésen megjelenő nemesség többsége már a papság kitiltásakor protestáns volt, a még itt-ott ka- tholikusnak megmaradt alsóbb nép áttérését megkönnyítette a paphiány. De a paphiány miatt egyre fokozódó elgyengülés még nem jelenti, hogy a hol katholikus pap nem volt, az a hely protestáns. A protestánsok se láttak el minden helyet, falvakon át nem lehetett papot találni. Emellett mikor egy-egy katholikus pap megjelent, egész falvak katholikus- nak vallották magokat, egyes pap nélkül lévő városokban sok volt a katkolikus. Az egymás után fellépő protestáns felekezetek sikereiket első sorban ügyes szónokaiknak köszönhették. Épp úgy hódítottak egymástól, mint a katholikusok1 Érd. Orsz. Emi. 1. k. 577. I.

2 U. o. II. k. 302. 1.

1*