Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913

Az erdélyi középfokú iskolák céllövő tanfolyamainak kerületi versenye Kolozsvárt 1914.-ben.

Ez a címe annak a lélekemelő és a résztvevő ifjúságra nézve is bizonyára emlékezetes ünnepségnek, amely Kolozsvárott és az attól 8 kim. távolságra fekvő szászfenesi honvéd gyalogsági lövőtéren folyt le 1914. május hó 31.-én, pünkösd vasárnapján. Magyarországon ez volt az első nagyobb méretű céllövő verseny, melyre nagy távolságról (Kézdivásárhely 440 kim) jöttek össze a középfokú iskolák által kiküldött, 12 legjobb céllövőiből alakított rajok, hogy nemes versenyre keljenek egymással s dicsőséget szerezzenek csapataikkal tanintézeteiknek és önmaguknak.

Mintha a régi székely határőrvidék honvédő szelleme lengett volna Erdély bércei fölött és hallatta volna hívó szózatát, úgy keltek útra és vonultak fel Erdély fővárosába az ifjak katonás tartású csapatai, csupán azért, hogy tanúságot tegyenek hazafias érzelmeikről és bizodalmát, megnyugvást hirdessenek mindazoknak, akik Erdélyt, hazánknak ezt a kincsekben gazdag részét, kellőképen értékelni és a jövő bo- nyadalmaitól — talán nem ok nélkül — félteni tudják.

Ez a verseny értékes belső tartalomról is tett tanúságot és igazolta azoknak a férfiaknak jóslásait, akik a céllövés oktatásával, épen a VII. és Vili. osztályos ifjak között a pontosságot, a köteiességtudásnak átérzését kívánták általánossá tenni. A figyelmes szemlélő nem a léhaságokat hajszoló ifjúságot látta Kolozsvárt összegyűlni, hanem a helyesen, okosan viselkedni, s a verseny komolyságáért, a közös cél érdekében mindent alárendelni tudó, a mulatságot, sőt színházat is mellőzni kívánó, fegyelmezett rajokat.