Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1912

7

vasukat az önképzőkörük fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezendő ünnepségre. Sajnos, hivatalos elfoglaltságom miatt személyesen nem jelenhetek a szép ünnepségen, de rég letűnt ifjúkorom emlékeivel s szivem egész melegével ott leszek Önök között azon a helyen, hol egy fél századdal ezelőtt magam is teljes odaadással és ifjú lelkesedéssel fáradtam a kör felvirágoztatásáért. Szívből kívánom, hogy a kör továbbra is sikerrel töltse be hivatását az ifjúság kiművelése és ezzel a hazai kultúránk emelése terén; kívánom, hogy önök is megérjék majdan azt, hogy mint én most, egy letűnt szép idő emlékeire örömmel és megelégedéssel tekinthessenek vissza. Fogadják hálás szívvel hazafias üdvözletemet.

Nagyságos Mihály József dr. felsőkereskedelmi igazgató úr ezeket írta : Köszönöm szíves meghívásukat. Ha egyáltalán lehetséges, holnap este „haza“ megyek s vasárnap felkeresem önöket. Régen, nagyon régen, amint elfakult írásaik tanúsítják, egy pár éven át én is tevékeny részt vettem önképzőkörük működésében. Szép idő volt, tele fénnyel, reménységgel 1 Igazán szeretném látni a boldog, fiatal utódokat. A remélhető találkozásig is szívből üdvözlöm mindnyájukat. Az írást tett követte s nagy örömünkre Őnagyságát volt szerencsénk szerény körünkben üdvözölhetni.

Méltóságos és főtisztelendő Pál István székelyudvarhelyi apátplebános és volt státusi referens úr is meleg hangon üdvözölte a kört.

Méltóságos Szvacsina Géza úr, Kolozsvár város polgármestere, személyesen nem jelenhetvén meg gyengélkedő állapota miatt, ezekkel a sorokkal keresett fel bennünket: Ne higyjetek árnynak, fénynek, ne a kényelem csábító szavának. Csak egy útja van a boldogságnak, tanuljatok és dolgozzatok.

Nagyságos Schreiber Róbert pénzügyi igazgató helyettes úr személyes megjelenése mellett még üdvözlő sorokat is küldött. Idézi Plinius szavait: „Quasi verő mensuram ullius rei possit agere, qui sui nescit“ ; majd így folytatja: Ha a Pázmány önképzőkör tagjainak mást nem is nyújtott volna, mint azt, amit hivatásánál fogva elsősorban tényleg adott, t.