Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1912
23 szerzett hazát minden szükséges nemzeti eszközzel körülbástyázni s annak létalapjait biztosítani, lelkem mélyéig hat az a nagy nemzeti szellemű erő, mellyel felfegyverezve a tatárjárás pusztításai után és a mohácsi vész ádáz gyötrelmei után a nemzet hű fiai buzgolkodnak a romok eltakarítása után újra talpra állni s működésükkel az egész Európa fülébe harsogni, hogy él magyar, áll Buda még. Sajnos volt olyan idő is, amikor ez a nemzeti erő szunnyadt, mikor a haza szive alig dobogott és pedig fájdalom azért, mert saját fiai valósággal súlyos márványfedelet raktak reá, hogy még csak remény se legyen a feltámadásra s csupán csak emlék maradjon arra nézve, hogy ott élet lüktetett valaha. Ámde velünk volt a magyarok Istenének kegyelme, nem aludt ki mégsem teljesen a nemzeti erő s futó tűzként, minden akadályt szétromboló árként törtetett elő s követelte az élethez való jogát. Most a mi korunkban szintén aludni látszik némileg a nemzeti szellem s pedig azért, mert sokan önmaguknak élnek s a haza szent javait önző célokra használják csupán. Az előbbeni veszedelmek között mindig őrt állt az irodalom s annak hol suttogó hangja, hol bánatos könnyezése, hol lelkesítő zenéje, hol mennydörgésszerű harsonája s korholása elvezette mindig a nemzetet az üdítő forráshoz, hol bágyadt tagjait fölfrissíthette s honnan erőt merítve fölvehette a harcot még ördögi ellenségeinkkel is. Ebben a tekintetben irodalmunk némileg — sajnos — eltért a helyes iránytól, valami átkozottul rút útra tévedt s már nem azt a zászlót lobogtatja, mely elvezet a nemzeti győzelemre. Épen azért a jelen alkalommal nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy valamint a nemzeti élet és a nemzeti irodalom mindig áthatották egymást, úgy nemzeti irodalmunkat védenünk, támogatnunk, művelnünk kell, hogy általa nemzeti életet teremthessünk. Ki tehát irodalmunkból minden idegen hanggal, sápadt, nyavalyás, élettelen eszmével és érzéssel, tündököljön ragyogó fénnyel újra a nemzeti eszme irodalmunkban és életünkben. Önöket is irodalmi munkásságuk zsenge kinyílásakor ez a nemzeti eszme vezérelje s munkásságuk minden betűjével a nemzeti eszmét és az igazi nemzeti munkát szolgálják. Adja Isten,, hogy úgy legyen!
