Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911
14 Az egyéni lélek megnyilvánulásai között első sorban az az összeütközés érdemel figyelmet, mely az értelem és érzelem között folyik különösen napjainkban. A kettő között létező meg- hasonlás, melyet a hit-felekezet, hagyomány és tekintély száműzésére való törekvés és ezekkel kapcsolatban sivár önzésből eredő gyors és teljes clnivágyás jellemez, magával hozza az összes társadalmi, irodalmi és erkölcsi kérdések felvetődését. A társadalomtudomány a magával eltelt szabadelvűség és a polgári megelégedettség ellen foglal állást. Az irodalom az igaz, a szép, a jó szolgálata után ezek ellentéteit is figyelemre méltatja. Az erkölcs kérdése pedig a német bölcselők és francia esztétikusok és kritikusok működése után az irodalomban is valósággal válságba került. Ezeket a jelenségeket kell megértenie, aki magát modern művésznek vallja és ha méltóan tudja kifejezésre juttatni, nagy- gyá kell válnia. Ilyen művész több téren működhetik. Az író mellett az államférfi és társadalomtudós; a zeneszerző mellett a festő és szobrász; a bölcselő mellett a tanító és nevelő. A kor megértése tehát első követelmény. Lehet valaki nagy egyéniség, de nem szakadhat el teljesen korától. Vezethet és új területeket hódíthat meg az értelem és érzelem, a tudomány és művészet, általában a jövő haladása számára, törtetése gyökérszálai a múltba nyúlnak s a jelenben kívánnak sudár fába szökni. Szakíthat olyan hagyományokkal, milyenek a vallásfelekezet, haza, erkölcs, szépség, e törekvésében azonban a jövőbe tekintve is a jelent szolgálja. Ez a jelen pedig első pillanatra elszomorító jelenségeket tár a szemlélő elé. „Nemzetünk mai életét vizsgálva megdöbbentő jelenségeit látjuk az erkölcsi bomlásnak, úgy a köz-, mint a magánéletben ; a sivár materialisztikus életfelfogásnak ; a léhaságnak és cinizmusnak s az ebből eredő züllésnek oly nyilvánu- lásait, melyek a magyar jellemtől idegenek . . . Ifjúságunkban a protekciólesés s a léhaság, sőt legújabban a szemérmetlenség terjedése megdöbbentő."1 — A társadalmi kérdésekre vonatkozólag ilyesmiket lehet olvasni : „A kor és az élet ma elmélyedést kíván amaz uj eszmék és irányzatokba, melyek fékevesztetten száguldanak keresztül minden hagyományon. Ma már nem lehet a 1 Geőcze S. Az erkölcsi nevelés, mint magyar nemzeti probléma. Magy. Paed. 1910. 19. 20. 1.
