Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911

Bevezetés.

Minden a földön, minden a föld feleit folyton-folyásu, mint csobogó patak.

Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra.

Babits : In Horatium.

A fejlődés örök törvényét lehet figyelmen kívül hagyni, megakadályozni azonban nem. Akár akarjuk, akár nem, tudomást kell vennünk a bennünket környező élet gondolat és érzelem hullámzásáról. Aki ellenük áll, elmarad ; aki a hullámokra száll, esetleg tetszés szerint ragadják tova. Az elsőnek nem szabad megtörténnie, a második esetben pedig gondoskodni kell irányító eszközökről, amelyek a helyes utón való haladást lehetővé teszik.

A modern élet száz megoldásra váró kérdése közül az ifjúságra nézve az értelem és érzelem között létező összhang a legfontosabb. Harmónia a lélekben és annak minden megnyilvánulásában : gondolatban, érzésben és cselekedetben. A hullámzó világfolyamat azonban épen e harmónia ellen támad. Ellentétek az egyén lelkében s ennek következtében a társadalomban; ellentétek az egyéni lélekből fakadó és a társadalmat híven tükröző irodalomban. Ellentétek uralkodnak az iskolában, mely az értelem egyoldalú ápolása mellett többé-kevésbbé megfeledkezett azokról a fontos javakról, amelyek az erkölcsi nevelés leghathatósabb tényezői. Az életbe kikerülő fiatalság a harmóniát nélkülözi leginkább, nem is szólva arról, hogy nincs eléggé éles tekintete, mely vele a helyes utat feltaláltatná. így az uralkodó eszmeáramlatok valamelyikének szolgálatába szegődik vagy tudatos cselekvésvágy nélkül él. Egyénisége vagy tultengésben nyilvánul vagy hiányzik belőle a célt szolgáló és a felé törő meggyőződés. Vagy kevésbbé helyes utón iparkodik az élet harmóniájának megszerzésére vagy teljesen félrevonul. Ezek a végletek