Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
— 47_ protestáns vallás: a lutheránus, református és unitárius vallás elterjedésekor inkább szellemi téren vívták meg a küzdelmet. Az erdélyiek úgy gondolkoztak a hitről, hogy a hit Istennek ajándéka,1 mindenki úgy hisz tehát, ahogy jónak látja. Erdély zsinatok tartásával akarja a protestáns felekezetek szétválasztását megakadályozni, e zsinatoknak feladata lett volna a protestánsok eltérő vallási nézeteit kiegyeztetni. Amennyiben ezen törekvés nem sikerült, egymásután szabad vallásgyakorlatot nyert a lutheránus, református és unitárius vallás. 1571-ben négy bevett vallás van Erdélyben s ezzel Európa többi országait megelőzve, elsőnek ismerték el a vallásszabadságot.2 Az első vallásügyi törvény 1545-től maradt ránk. Nem iktatják ugyan még törvénybe a lutheránusok szabad vallásgyakorlatát, de nem is intézkednek ellene. Sőt ellenkezőleg arról van szó, hogy a kath. szerzetesek és egyházi férfiak szorulnak védelemre, kimondják, hogy senki se háborgassa őket vallási kötelességeik teljesítésében. Egyúttal elrendelik azt is, hogy a jövőben vallás terén újítások ne történjenek, ami nem más, mint a lutheránusok szabad vallásgyakorlatának hallgatag elismerése? Ezen határozatuk megújításakor új vallási nézetek terjedésének úgy akarták útját állani, hogy megtiltották, hogy a prédikátorok egyik helyről a másikra mehessenek prédikálni.4 Erre a határozatra azért volt szükség, mert Kálvin vallása is terjedni kezdett, Erdély aggodalommal tekintett terjedése elé, zavaroktól tartván, nem is látta szívesen. Rövid idő alatt várható úgyis a keresztény fejedelmek tanácskozása ez ügyben —- mondották — addig tehát ne történjék semmi újítás, amint azt már 1545- ben is elhatározták.5 De a kálvinista vallás hatalmas segítséget kapott Heltai kolozsvári nyomdájában, ha a prédikátorok nem mehettek is más helyekre, ahová nem hatott el a szó, eljutott oda az írás. Az 1551. dec. 31-iki marosvásárhelyi országgyűlés újból kimondta ugyan, hogy mindenki maradjon meg saját vallásában,0 hangoztatták, hogy az evangéliumi vallás hive a katholikust, a katholikus a protestánst ne bántsa, hanem inkább egyik a másikat tartsa tiszteletben és nyá1 E. O. E. II. 343 1. 2 A vallásügyre vonatkozólag értékes Zsilinszky Mihálynak munkája: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. Budapest, 1881. s E. O. E. I. 218. 1. 1545. ápr. 24. Torda. 4 E. O. E. I. 238. 1. 5 E. O. E. I. 238. 1. 1548. máj. 24. Torda. 6 E. O. E I. 382. 1.
